Véleményezte a Költségvetési Tanács december 27-i ülésén a Magyarország 2023-as központi költségvetésének módosításáról szóló rendelettervezetet.
A Költségvetési Tanácsnak a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló rendelettervezet hitelességére nézve nincsenek alapvető ellenvetései.
A tanács ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy
- Oroszország Ukrajna elleni háborúja,
- az erre válaszul bevezetett szankciók,
- az energiaárak robbanásszerű emelkedése,
- valamint a külső gazdasági környezet ezzel összefüggő bizonytalansága
Számol a háború következményeivel a költségvetés
A tanács megállapítja, hogy a rendelettervezet 2023-ra az eredetileg alapul vett 4,1 százalékkal szemben 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a háború és az energiakrízis elhúzódó hatásai, a globális növekedés lassulása és az infláció reáljövedelmeket mérséklő hatása következtében.
A növekedés meghatározó arányban az export-importot meghaladó emelkedésének lenne a következménye, tehát jelentős mértékben függ a külpiaci folyamatoktól. A tanács megítélése szerint
a nemzetközi szervezetek előrejelzéseihez képest mértéktartóan tervezett gazdasági növekedés akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak és az egyéb kockázatok sem erősödnek.
A tanács véleménye szerint az utóbbiakra tekintettel a költségvetési tartalékok felhasználásánál konzervatív politikát szükséges folytatni.
Hangsúlyozzák, hogy a rendelettervezet továbbra is biztosítja az eredeti költségvetésben megfogalmazott főbb társadalompolitikai célokat, vagyis
- a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megőrzését,
- a családtámogatásokat,
- az idős emberek védelmét,
- a honvédelmi képesség erősítését,
- valamint megteremti a lehetőséget a nyugdíjaknak az eredetileg előre jelzettnél magasabb inflációval azonos mértékű emelésére,
- a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségének részleges kompenzálására,
- és az államadóssághoz kapcsolódó magasabb kamatkiadások finanszírozására.
Magasabb hiánnyal számol a kormány
A tanács tudomásul veszi, hogy
2023-ban a GDP-arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,9 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul a kormány tájékoztatása szerint.
A 3,9 százalékos deficit a hatályos törvényhez képest a 2023. évi hiánycél növekedését jelenti, ezért a tanács fontosnak tartja azt a rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP 1,5 százalék felett nő, akkor a többletbevételt a hiány csökkentésére kell fordítani. Továbbra is szorgalmazzák a 3 százalékos hiány elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik, ugyanis a deficit csökkenése a gazdaság más területein is segíti az egyensúlyok helyreállítás át.
További kockázatot jelent az energiaárak növekedése
A rendelettervezet a bevételi és kiadási előirányzatainak teljesíthetősége kockázatot hordoz. Az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapulnak, és egyes sorokon meg is haladják az adóalapok várt növekedését.
Kiadási oldalon az energiaköltségek finanszírozása tartalmaz többlet kiadási előirányzatot, de a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi. Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz.
Jelentősen csökken az államadósság 2023-ban
Elsősorban a nominális GDP magas, közel 16,6 százalékos növekedési ütemének köszönhetően az államadósság-mutató csökkentése folytatódik 2023-ban is:
a 2022. év végére várt 74 százalékról 2023 végére 70,2 százalékra mérséklődik az államadósság. A 3,8 százalékpontos tervezett csökkentéssel az államadósság-szabály akkor is teljesül, ha a makrogazdasági feltételek kormányzati prognózisban foglaltaknál lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak.
Mindezek alapján a Költségvetési Tanács megadja az előzetes hozzájárulását a költségvetés módosításáról szóló rendelettervezet kihirdetéséhez.