Pénteken tette közzé az Országgyűlés Költségvetési Tanácsa (KT) jelentését a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium jövő évi büdzsétervezetéről. A 2023-as évig még sok dolog változhat a világgazdaságban, de ha a KT és a PM jóslatai valósulnak meg, akkor azért több oldalról is nyomás helyezkedhet a büdzsére, ami kihat a nyugdíjasok életére is.

A fő megállapítás, hogy megvalósulhat a költségvetési törvényjavaslat tervezetében szereplő, az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő, 4,1 százalékos gazdasági növekedés. Viszont eközben a testület értékelése szerint a nominális államadósság a törvénytervezetben a hiányt jelentősen - 1600 milliárd forinttal - meghaladó mértékben emelkedik, amiről a törvénytervezet nem tartalmaz indoklást. De eközben viszont a Pénzügyminisztérium azzal számol, hogy a kormányzati szektor GDP-arányos eredményszemléletű (ESA) hiánya a maastrichti kritérium közelébe, 3,5 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékra mérséklődik.

Érdekesség, hogy a kormány idén 8,9 százalékos éves inflációra számít az évre vonatkozóan, legalábbis a költségvetés tervezésekor. Azonban Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a héten 10 százalék feletti éves inflációt is elképzelhetőnek tartott. 

Vagyis 2023-ban, ha valóban tartható a kormány terve, akkor az háromszor is fejtörést okozhat:

 

  • a nyugdíjak vásárlóerejét úgy őrzik meg, hogy inflációarányosan emelik a juttatásokat az év elején,
  • ha az infláció év közben felülmúlná a tervezettet, akkor novemberben nyugdíjkorrekció a tervezett és a valós különbözete szerint,
  • a kormány ráadásul az ősszel nyugdíjprémiumot is fizet, ha a növekedés meghaladja a 3,5 százalékot.

 

Először az jelenthet problémát, ha Nagy Márton előrejelzése valósul meg és idén 8,9 százalék feletti, 10 százalék körüli vagy afeletti nyugdíjemelésre lesz szükség. Így – ahogy azt az Index is kiszúrta –borítékolható, hogy ismét emelni kellene a nyugdíjakon novemberben, és a 2023-ra tervezett emelés is az így beépülő mértékre jönne rá, emelve a nyugdíjkiadásokat.

Ráadásul az idei büdzsé még a koronavírus-járvány utáni fellendülés optimista időszakában készült tavaly nyáron, míg azóta kiderült, hogy az ellátási láncok túlfeszültek, majd ezt tetézi még a mostani ukrajnai háború miatti átfogó válság is. Egy éve még azzal számoltak, hogy 2022-ben elég lesz az 5 százalékos inflációhoz igazodó nyugdíjemelés, ezt azóta már a háborútól függetlenül is felülírta az élet. Emiatt már a nyárra is szükség volt a nyáron 3,9 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésre (ezzel lenne meg a mostani 8,9 százalékos jóslat).

A jövőre várt infláció 5,2 százalék lenne, de az idei évet alapul véve ez hamar borulhat. De ha bejön a terv, a nyugdíjasok jövőre januártól 5,2 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak a rendszeres járandóságok mellett a 13. havi nyugdíj esetében is. A KT véleményéből derült ki az is, hogy megmarad a nyugdíjprémium, illetve a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetősége is. 

Viszont jövőre fejtörést okozhat még, ha bejön 4,1 a GDP-növekedés, mert akkor 0,6 százalék után nyugdíjprémiumot is kell fizetni.

A fenti tételek pedig a hiány- és adósságcélokra is nyomást helyeznek majd.

Ráadásul még idén is lehetnek gondok, ha bejön Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének GDP-növekedésről azt mondta, hogy idén 4 százalékos GDP-növekedést is produkálhat a magyar gazdaság dacára a komoly külső hatásoknak, mint a háború és a magas energiaköltségek. Ez idén is nyugdíjprémium-kifizetést jelentene (igaz, ezzel eredetileg is számolt a kormány).