Nyugdíjszakértők szerint 16 év múlva megreccsenhet a  nyugdíjrendszer Magyarországon. A szakemberek reform javaslatai szerint be kellene vezetni a járulékplafont, szigorítani kellene a  nők kedvezményes nyugdíjfeltételeit, korlátozni vagy egységesíteni kellene a  13. havi nyugdíj összegét, illetve egyéni nyugdíjszámlák bevezetését is sürgetik. Mert, ha nem lesz változás, az főleg az 1973 után születetteket érinti majd.

Éppen ezért döntött úgy az Economx, hogy a Pulzus Kutató segítségével egy nagymintás nyugdíjkutatást készít. Ebben a nyugdíjrendszerről, a magánnyugdíjpénztári megtakarításokról és azok fontosságáról készített a Pulzus egy felmérést, amiben összesen 5681 főt kérdezett meg.

Kapcsolódó

A felmérés adatait több cikkben mutatjuk be. Az első anyagban arra fókuszáltunk, hogy mennyire tájékozottak a válaszadók a jelenlegi nyugdíjrendszer szabályaival és, hogy mire számítanak, hogyan fognak megélni majd a nyugdíjukból. Arra is választ kaptunk, hogy mi motiválta azokat, akik az öngondoskodást is választották, hogy félre tegyenek a nyugdíjas éveikre.

Ebben a második cikkben pedig azt vesszük górcső alá, hogy miért tartották fontosnak azok, akik gondoltak a nyugdíjas éveikre, hogy legyen valamekkora összegű félretett pénzük. 

Sokan aggódnak az állami nyugdíj összege miatt

A  Pulzus Kutatására válaszoló Economx olvasók 60 százaléka azért döntött a  nyugdíj  előtakarékosság mellett, mert attól tartott, hogy nem lesz elég az állami nyugdíja ahhoz, hogy megéljen belőle. 

Azért készített az Economx és a Pulzus Kutató egy átfogó nyugdíjkutatást, mert minden, ami a nyugdíj témáról szól, az az olvasottsági mutatók szerint nagyon érdekli az embereket. A munka világával szemben, sokáig a nyugdíjas évek tűntek annak az életszakasznak, ami biztos megélhetést jelentett, ugyan szerényebb jövedelem mellett. De most egyre többen panaszkodnak, hogy nem jönnek ki a nyugdíjukból.

A kutatásban majdnem minden második öngondoskodó azt mondta, az anyagi biztonság miatt spórolt, 36 százalék pedig az időskori kiszolgáltatottság miatt tartotta fontosnak, hogy legyen félretett pénze a nyugdíjas éveire.

Minden ötödik válaszadó az álmai megvalósítása miatt tett félre, minden negyedik pedig az extra egészségügyi kiadások miatt aggódott. Ami nem csoda, hiszen jelenleg egy magánorvosi vizit ára 30 ezer forintnál kezdődik, egy csípőprotézis műtétre pedig már kétmillió forint is kevés. Az állami  egészségügyi ellátásban jelenleg nagyon hosszúak a várólisták, van aki éveket vár egy-egy műtéti beavatkozásra.

A top három várólista 2024 májusában:

  • 15,1 ezer beteg térdprotézisre vár;
  • 13,7 ezren szürkehályog-műtét miatt várnak; 
  • 8,7 ezren pedig csípőprotézisre várnak;
Kép: Economx 

A megkérdezettek többsége (52 százaléka) az  önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást választotta, a második legnépszerűbb befektetési forma az állampapír, a részvény, a kötvény és a kincstárjegy volt. Nyugdíjbiztosítása, nyugdíj-előtakarékossági számlája, és saját számlán gyűjtött pénz megtakarítása minden ötödik válaszadónak volt. Az ingatlanbefektetés mellett minden harmadik válaszadó döntött.

Kép: Economx 

Nehéz kijönni 230 ezer forintból egy hónapig

Magyarországon a  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024. elején a lakosság negyede, kétmillióan öregségi nyugdíjas volt. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 230 940 forint, a férfiak ellátása – a hosszabb szolgálati idő és a magasabb kereset miatt – több mint 36 ezer forinttal meghaladta a nőkét, ez derül ki a statisztikai adatokból. 

Idén év elején az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 275 667 forint. Ez az országos átlagot 45 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 70 ezer forinttal haladta meg. Ekkora nyugdíjból nem könnyű manapság megélni egy hónapig. 

A Pulzus kutatására válaszolók nagy része - 40 százalék - is attól tart, hogy inkább nehézkesen fog megélni 65 éves kora után az állami nyugdíjból. Csupán a megkérdezettek 4 százaléka mondta azt, hogy magas állami nyugdíja lesz és abból nagyon jól ki fog jönni. 

A KSH adatai szerint tavaly a 65 éves és annál idősebbek száma 11,9 ezerrel nőtt. A 64 évesnél idősebbek száma és aránya először 2005-ben haladta meg a 0–14 évesekét, azóta az időskorúak túlsúlya folyamatosan emelkedik Magyarországon.

2024. január 1-jén száz gyermekkorúra 143 időskorú jutott, szemben az előző évi 142-vel.

A KSH adatai szerint a magyarok negyede nyugdíjas. Népességarányosan a legkevesebb ellátott Pest vármegyében, a legtöbb pedig Tolna vármegyében volt. 

2040-től jöhet a nagy nyugdíjkáosz

Nyugdíjszakértők szerint a nyugdíjrendszer számára a népesség elöregedése egyre nagyobb terhet ró. 2040 körül megreccsentheti a finanszírozás a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása miatt.

Körülbelül 200 ezerrel több nyugdíjas lesz 2037-től, miközben a járulékfizetői oldalon meg jelentős csökkenés várható, mondta az ATV-nek Farkas András nyugdíjszakértő. Reformjavaslatai szerint bevezetné a járulékplafont, szigorítaná a nők kedvezményes nyugdíjfeltételeit, korlátozná vagy egységesítené a 13. havi nyugdíj összegét, illetve egyéni nyugdíjszámlák bevezetését támogatná.

Az eddigi 7-8-9 százalék körül volt GDP-arányosan a nyugdíjkassza Magyarországon, ez fel fog menni 10-11-12 százalékra a jövőben, és ezt az óriási, több száz milliárd forintos tételt minden évben pluszban elő kell majd állítani úgy, hogy erre a járulékbevételek nem lesznek elegendőek – mondta Farkas András.

A kutatásról

A Pulzusnak válaszolók 74 százaléka férfi, 26 százaléka pedig nő volt. Jellemzően (58 százalék) a 40-58 év közöttiek reflektáltak a februárban feltett kérdésekre. A válaszadók harmada 60 év feletti volt. A diplomások aktívabbak voltak, 61 százaléknak volt felsőfokú végzettsége. Középfokú végzettséggel pedig valamivel több, mint a válaszadók harmada rendelkezett. A többség (63 százalék) városban élt, községben 15 százalék, vármegyeszékhelyen pedig ötödük lakott.