Kétmillió nyugdíjas él ma Magyarországon, ami a lakosság mintegy ötödét teszi ki. Minden két aktív dolgozóra egy nyugdíjas jut, a helyzet pedig a Ratkó korszakban születettek gyerekek nyugállományba vonulásával még rosszabb lesz. 

A ma aktív dolgozók már nem tehetik meg, hogy a homokba dugják a fejüket: időben el kell gondolkodniuk az öngondoskodással kapcsolatban – figyelmeztet a Híradó.hu.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (KSH) ADATAI SZERINT 2035 ÉS 2041 KÖZÖTT ROBBAN A NYUGDÍJASBUMM.

Nem lesz állami nyugdíj? Egyre többen félnek ettől, ezért népszerűbbek a nyugdíjbiztosítások

A középkorúak túlnyomó része fontosnak tartja az öngondoskodást, de elsősorban a jelenlegi életszínvonal megtartása a cél. A nyugdíjbiztosítás fénykorát éli, a jövő nyugdíjasainak mégis csak 2,2 millió forintnyi tartaléka van átlagosan.
Bővebben >>>

Hat év alatt egymillióan érik majd el a nyugdíj-korhatárt, ami jócskán megnöveli majd a nyugellátásra jogosultak számát. Az elöregedő társadalom már régóta fennálló demográfiai probléma, hisz a nyugdíjra jogosultakat egy olyan társadalom hivatott eltartani, ami fogyó tendenciát mutat. Ezzel már össze is áll a kép: 

AZ ÁLLAM MÁR MOST ALIG BÍRJA FENNTARTANI AZ EGYENSÚLYT ÉS A HELYZET TOVÁBB ROMLIK.

„A csökkenő népességszám régóta megoldandó probléma, az előrejelzések szerint pedig 2038-ra 500 ezerrel kevesebb lesz a népesség, mint most. A Ratkó korszakban születettek nemrég mentek vagy épp most mennek nyugdíjba és hamarosan követik őket az ő gyermekeik is. Az utánuk jövő generáció pedig már egy olyan kiélezett helyzettel kell, hogy szembesüljön, ami az állami költségvetés egyik legnagyobb problémája is: egyre több a nyugdíjas és egyre kevesebb, aki képes eltartani őket” 

– fejtette ki Ujszászi Zoltán a Trimont Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezetője.

A NYUGDÍJAK ÖSSZEGE NAGYJÁBÓL TUDTA KÖVETNI A MINIMÁLBÉRT: IDÉN AZ ÁTLAG NYUGDÍJ 208 EZER FORINT, ÁM EZ AZ ÖSSZEG KÖZEL SEM A TÖBBSÉG NYUGDÍJÁT TAKARJA.

„A nyilvánosan elérhető adatok szerint az 500 ezer körüli, vagy a feletti nyugdíjak nagyon felhúzzák az átlagösszeget. A valóságban sokkal több a 120 ezer körüli nyugdíj, sőt nagy számban vannak, akiknek 60 ezer forint, vagy az alatti összegből kell gazdálkodniuk havonta” 

– tette hozzá a szakértő.

Átlagosan 34 évet dolgozunk

Ujszászi Zoltán szerint nem árt tisztában lenni azzal, mennyi nyugdíjra is számíthatunk, ugyanis nagyon sokakat ér meglepetés, amikor megállapítják a havi juttatás összegét.

„A számításnál először is azt kell tudni, hogy az 1988 előtti munkaévek bér szempontjából nem számítanak bele a nyugdíjba. Az évek szempontjából ott szokott meglepetés lenni, amikor kiderül, hogy a GYED és a GYES időszaka sem számít bele a ledolgozott évekbe. Ezen kívül fontos még, hogy az éves nettó jövedelmet veszik figyelembe, a ledolgozott napokat pedig „nettósítják”, vagyis a szabadság, táppénz nem számít bele. Azt sem árt szem előtt tartani, hogy van egy egyéni járulékfizetési felső határ, ami évente változott és 2013-ig volt életben, ezért ezt is figyelembe kell venni. Amikor ezt összesítették, a napok számát felszorozzák az aktuális év napi bérplafonjával. Ezt követően úgynevezett jelen értékre hozzák az adott évet, majd összegzik az összes évet, amit elosztanak a ledolgozott napokkal és elosztják 12-vel. Itt jön képbe az úgynevezett korrekciós szorzó, ami minden esetben a ledolgozott évek számától függ. Húsz év alatt a minimum nyugdíj jár, aztán a ledolgozott évek növekedésével emelkedik a százalék, míg eléri a maximális 80 százalékot negyven év esetén. Átlagban 34 évet dolgozunk, ez azt jelenti, hogy a járandóság 72 százalékát kapjuk majd kézhez havonta” – magyarázta Ujszászi Zoltán.