A korábbi bejelentés szerint még idén kidolgozhatja az új nyugdíj-előtakarékossági lehetőséget a kormányzat. Ezzel együtt egyelőre kevés részlet ismert az akár már januártól elérhető kötvényről, miközben az új, hosszú távú öngondoskodási forma mintája a Babakötvény lehet - írta a napilap.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Mabisz konferenciáján arról beszél, hogy a nyugdíj-előtakarékossági kötvény tulajdonosa a az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor (ez jelenleg 65 év) dönthet arról, hogy azt járadékra vagy egyösszegű támogatásra váltja. Még október közepén jelentette be Barcza György, az ÁKK Zrt. vezérigazgatója állt elő azzal, hogy az ÁKK-nak a kormány asztalán fekvő javaslata szerint az állam beléphet a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára.

Majd néhány nappal később Varga azt mondta, hogy nyitott a kormány az ÁKK nyugdíjjavaslatára, jó lehetőségnek tekintik az állampapírokon keresztüli öngondoskodást. Azóta az is kiderült, hogy az újfajta állampapír kamatprémiuménak mértéke az életkor függvényében változna. Az is fontos jellemzője lesz, hogy a nyugdíjkötvényt csak a lakosság veheti, az intézményi szereplők ki lesznek zárva a vásárlói körből.

Nagy kérdés azonban, hogy a kamatprémium az életkorral párhuzamosan nő vagy csökken. Ha a pénzügyi tudatosság, az öngondoskodás elősegítése a fontosabb a cél, akkor az állam a minél fiatalabban elkezdett megtakarításokat preferálhatná magasabb kamatozással, ám a praktikum (és a szükség) amellett szól, hogy az eddig a nyugdíjas évekre nemigen készülő, minimálbéres "elveszett nemzedék", a mai 40-50 évesek számára nyíljon lehetőség arra, hogy némi extrával növeljék nyugdíjukat - állapította meg a Világgazdaság. Szakértők szerint nem kell túlbonyolítani a rendszert, akár két-három sávval is lefedhető a 20-65 éves kor közötti megtakarítási időszak.

A fő kérdés, hogyan tudja az állam elérni, hogy a megtakarítók - azaz a majdani nyugdíjasok - valóban hosszú távon (évtizedeken keresztül), havi rendszerességgel fizessenek be a számlájukra. Ez ugyanis a Babakötvénynél nem sikerült: a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint a 2018 első tíz hónapjában csaknem tízmilliárd forinttal növekvő Start-számlás állományból mindössze 2,3 milliárdot tett ki a magánszemélyek által utalt összeg, az állománybővülés zöme az újonnan nyitott számlákra az állam által fizetett 42 500 forintos életkezdési támogatás. Az egyéni befizetések értéke jócskán elmarad a havi 5 ezer forinttól: 10 hónap alatt átlagosan 14,3 ezer forint érkezett.

Ráadásul az is probléma, hogy Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a MÁK aligha lesz hajlandó aktív, egyéni ügyfélkapcsolati rendszert kiépíteni. Az is fontos volna, hogy a befizetett összegek azonnal kamatozzanak, a hozamot ne csak az év végén fennálló állományra fizesse az állam. Egyelőre az sem látszik, hogy a nyugdíjkötvény hogyan adhat valódi időskori biztonságot, ehhez ugyanis olyan biztosítási elemek beépítése lehet szükséges (például rokkantság esetén díjátvállalás), amelyet az állam aligha vállal fel.