A megkérdezettek harmada szerint már egészen fiatal kortól 18 és 27 éves kor között el kellene kezdeni félre tenni a nyugdíjas évekre – ez derül ki a Pulzus Kutató felméréséből, amit az Economx számára készített. 

A válaszadók 36 százaléka szerint pedig ráérnek tíz évvel később 28 és 37 éves koruk között a nyugdíjcélú megtakarításokkal foglalkozni. Negyedük szerint pedig 38 és 47 éves kor között ideális elindítani azokat a megtakarításokat, amikkel az állami nyugdíj összegét ki lehet majd egészíteni.

Kép: Economx

A Pulzus és az Economx felmérésének adatait több cikkben mutatjuk be.

  • Az első anyagban arra fókuszáltunk, hogy mennyire tájékozottak a válaszadók a jelenlegi nyugdíjrendszer szabályaival és, hogy mire számítanak, hogyan fognak megélni majd a nyugdíjukból.
  • A második cikkben azt vettük górcső alá, hogy miért tartották fontosnak azok, akik gondoltak a nyugdíjas éveikre, hogy legyen megtakarításuk. 
  • A jelenlegi harmadik cikkünkben pedig azt vizsgáljuk meg az Economx olvasóinak véleménye alapján, hogy a válaszadóknak miért nem volt lehetősége félretenni a nyugdíjas éveikre. Vagy melyik az az életkor, amikor optimális elkezdeni takarékoskodni, hogy legyen valamennyi megtakarítása arra az esetre, ha az állami nyugdíjból nem futja magánorvosra, nyaralásra vagy az unokája érettségi ajándékára vagy egyéb kiadásokra.

Azért készített az Economx és a Pulzus Kutató egy átfogó nyugdíjkutatást, mert minden, ami a  nyugdíjtémáról szól, az az olvasottsági mutatók szerint nagyon érdekli az embereket. A munka világával szemben, sokáig a nyugdíjas évek tűntek annak az életszakasznak, ami biztos megélhetést jelentett, ugyan szerényebb jövedelem mellett.

Mostanában viszont egyre többen panaszkodnak, hogy nem jönnek ki a nyugdíjukból.


Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024. elején a lakosság negyede, vagyis összesen kétmillióan voltak öregségi nyugdíjasok. 

Kapcsolódó

2024 év elején minden ötödik (20 százalék) nyugdíjas járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor majdnem minden tizedik idősnek 120 ezer forintnál kisebb összeget utaltak havonta.

Az öregségi nyugdíj létező juttatás, de a megélhetési költségek drasztikus emelkedése miatt egyre nagyobb a szakadék a munka világában szerzett jövedelmek és a nyugdíj között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint jelenleg az átlagnyugdíj összege 230 ezer forint, a nettó átlagkereset pedig majdnem ennek a duplája 417 100 forint volt idén februárban.

A becslések szerint 2030 és 2070 között valóságos „öregségi boom” sújtja majd Európát, és a következő évtizedek idős emberei előtt két lehetőség áll:

a sírig tartó munka vagy az előtakarékosság. 


Mivel jelenleg Magyarországon az átlagnyugdíj 230 ezer forint körül van és ekkora összegből nagyon nehéz megélni, ezért is fontos, hogy még aktív korban elkezdjünk a nyugdíjas évekre félretenni.

A Pulzus kutatása szerint azok a válaszadók, aki gondolnak a nyugdíjas éveikre, azoknak több mint a fele azt mondta, hogy amíg dolgozik, addig havonta 20 ezer forintot érdemes félretennie idősebb korára. Negyedük (24 százalék) 10 ezer és 20 ezer forint között tud erre a célra spórolni. Minden tizedik válaszadó pedig 5 és 10 ezer forint közötti összeget tud havonta megtakarítani a majdani nyugdíjas éveire. 

Kép: Economx

A többség nem tud spórolni

A Pulzus kutatása szerint a többség – a válaszadók 84 százaléka – a havi keresetéből nem tud megtakarítani az idősebb korára. Utóbbi csoportnak sem nyugdíj megtakarítása, sem félretett pénze nincs. 

Minden tizedik válaszadó jó állami nyugdíjra számít, négy százalék tájékozatlan a nyugdíj megtakarítások terén, és ugyanennyien pedig olyan jó anyagi háttérrel rendelkeznek, hogy nincs szükségük arra, hogy a nyugdíjas évekre spóroljanak.

Vannak a mának élő típusok is, – 12 százalék – akik a jelenre koncentrálnak és most akarnak jól élni, ezért nem tesznek félre idősebb korukra egy fillért sem.

Akik pedig nem tettek félre a nyugdíjas éveikre, azok közül minden ötödik válaszadó azt mondta, úgy gondolta, hogy jól meg fog élni majd a nyugdíjából. 

Kép: Economx

A válaszolók tizede, amikor még dolgozott, akkor nem ismerte a nyugdíj megtakarításokat, és körülbelül ugyanennyien inkább a jelenben éltek, és hónapról hónapra felélték a havi fizetésüket, ez derül ki a  Pulzus adataiból.

Ugyanakkor van remény, mert az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legfrissebb szektorelemzése szerint egyre tudatosabbak vagyunk, mert számos területen dupláztak az elmúlt években az önkéntes megtakarítások kasszái.

Az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyonának lendületes gyarapodása, az összesített megtakarítások összege 2024 első negyedévében meghaladta a 2 ezer milliárd forintot. Ez éves összevetésben több mint 440 milliárd forintos, azaz közel 28 százalékos növekedést jelent. 

A kutatásról

A nyugdíjrendszerről, a magánnyugdíjpénztári megtakarításokról és azok fontosságáról készített egy kutatást a Pulzus Kutató az Economx számára, összesen 5681 főt kérdeztek meg. A Pulzusnak válaszolók 74 százaléka férfi, 26 százaléka pedig nő volt. Jellemzően (58 százalék) a 40-58 év közöttiek reflektáltak a februárban feltett kérdésekre. A válaszadók harmada 60 év feletti volt. A diplomások aktívabbak voltak, 61 százaléknak volt felsőfokú végzettsége. Középfokú végzettséggel pedig valamivel több, mint a válaszadók harmada rendelkezett. A többség (63 százalék) városban élt, községben 15 százalék, vármegyeszékhelyen pedig ötödük lakott.