A nyugdíjasok anyagi helyzetének elemzésekor gyakran alkalmazzuk azt az egyszerűsítést, hogy nem vesszük figyelembe a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium hatását. Azonban ilyenkor fontos tények maradhatnak észrevétlenek, amelyek pontosabb képet adnának az idősek valós helyzetéről.
A Bankmonitor nyugdíjszakértői megvizsgálták, hogyan változott 2022-ben az eltérő jövedelmi szinteken elhelyezkedő nyugdíjasok pozíciója az összes állami juttatás figyelembevételével. Az eredmények elképesztőek: a kisnyugdíjasok bevétele közel sem tartott lépést az inflációval, míg a legmagasabb nyugdíjban részesülők az éves inflációt messze meghaladó növekedést érzékelhettek.
Milyen bevételi forrásaik vannak az időseknek?
A magyar idősek jövedelmeinek közel 90 százaléka az államtól kapott juttatásokból származik. 2020-ban ez kizárólag a havi nyugdíjat jelentette, de 2021-től kezdődően kiegészítő jövedelemforrásként fokozatosan visszatért a 13. havi nyugdíj is. Az első évben még csak egyheti plusz nyugdíjat kaptak a jogosultak, 2022-től pedig teljes egészében bevezették ezt a juttatás.
Jobb gazdasági teljesítményt hozó években egy harmadik bevételi elem, a nyugdíjprémium is jár az időseknek. A nyugdíjprémium megállapításához a nyugdíj egynegyedét (de legfeljebb 20 ezer forintot) kell megszorozni azzal a számmal, amennyivel a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Például 2022-ben 4 százalékos GDP-növekedéssel kalkulált a kormány, így a novemberben folyósított nyugdíjprémium maximuma 10 ezer forint volt.
Hogyan alakult az idősek helyzete 2021-ben?
A 2021-es év több okból is kedvezőbben alakult a 2020-asnál, például februárban megérkezett a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első részlete. Ezáltal egy egyszeri juttatásként minden jogosult pluszban megkapta a saját nyugdíjának egynegyedét. A Covid-járvánnyal sújtott 2020-hoz képest kifejezetten nagy gazdasági növekedést hozott a 2021-es év, ennek köszönhetően pedig ősszel minden nyugdíjas a maximális mértékű, 80 ezer forintnyi nyugdíjprémiumban részesülhetett.
Ezekkel a plusz elemekkel együtt az egész évben kapott összes állami juttatás 12 hónapra elosztott mértéke valamelyest meghaladta a havi nyugdíj mértékét.
Milyen változásokat hozott a 2022-es év a nyugdíjasoknak?
A tavalyi év legmeghatározóbb tényezője a rekordmagas infláció volt: 2022 egészét tekintve 15,2 százalékkal nőtt a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított árindex. Noha év elején már egyértelműen érezhető volt a hatalmas inflációs nyomás, a nyugdíjemelések ezt csak nagyon későn követték le.
Kezdésként januárban alig 5 százalékos nyugdíjemelést kaptak az idősek, majd az évközi korrekciók összességében 14 százalékra egészítették ki a juttatások növekedését.
Az eredeti tervektől eltérően végül már tavaly megérkezett a teljes 13. havi nyugdíj, azaz februárban minden jogosult a saját nyugdíjának kétszeresét kapta kézhez. Ezenkívül ismét jött nyugdíjprémium, de a szerényebb gazdasági növekedésből kifolyólag sokkal alacsonyabb összeg képében: tavaly ősszel legfeljebb 10 ezer forintot kaphattak kézhez a nyugdíjasok.
A három hatás (14 százalékos nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj teljes visszaépítése, lényegesen alacsonyabb nyugdíjprémium) együttesen igen eltérő változásokat eredményezett a különböző szintű nyugdíjakban részesülők anyagi helyzetében.
Aki például 2021-ben havi 100 ezer forint nyugdíjat kapott, neki 2022-ben 114 ezer forintra emelkedett az ellátása, ugyanekkora összeget kapott 13. havi nyugdíjként is, valamint egyszeri 10 ezer forintos nyugdíjprémiumban részesült.
A kisnyugdíjasoknak 8 százalékkal nőtt csak a juttatásuk
Láthatjuk, hogy a jövedelemszint nagyon erősen meghatározta az idősek pénzügyi pozíciójának tavalyi változását. A legrosszabb helyzetben azok voltak, akik a legkisebb nyugdíjakban részesülnek. Őket igen fájdalmasan érintette a nyugdíjprémium jelentős csökkenése (80 ezer forintról akár 10 ezer forint alá), és esetükben ezt a jövedelemkiesést nem tudta kompenzálni a 13. havi nyugdíj visszaépítése.
Így fordulhatott elő az, hogy bár 14 százalék nyugdíjemelést kaptak, valójában a 12 hónapra elosztott összes állami juttatásuk alig 8 százalékkal nőtt 2021-hez képest.
A 2021-ben 125 ezer forintos nyugdíjak már lépést tudtak tartani a nyugdíjas infláció hivatalos ütemével. A havi nyugdíj ebben az esetben is 14 százalékkal nőtt, de a többi juttatással együtt összesen 15,6 százalékos jövedelemnövekedésről beszélhetünk.
A skálán magasabbra lépkedve pedig egyre komolyabb bevételnövekedéseket láthatunk. Például a 2021-ben 400 ezres szinten elhelyezkedő nyugdíjak önmagukban 456 ezer forintra nőttek 2022-re, és ezen felül a 13. havi nyugdíj kiegészülése is hozott újabb 356 ezer forint egyszeri pluszpénzt. Ilyen körülmények között szinte meg sem érződött a nyugdíjprémium csökkenése, így ezek a nyugdíjasok egy év alatt 19,2 százalékos jövedelemnövekedést könyvelhettek el. Ez egyben azt is jelenti, hogy ők számottevő reálnövekedést érezhettek, amennyiben elfogadjuk a 15,2%-os nyugdíjas inflációt.
Az idősek fele 185 ezer forintot sem kap
A Központi Statisztikai Hivatal friss közzétételeiből kiolvasható, hogy 2023 januárjában is több mint 250 ezer idős ember részesült havi százezer forintnál alacsonyabb nyugdíjban. További közel egymillió fő pedig 100-185 ezer forint közötti juttatást kap, ugyanis ez utóbbi érték (a „mediánnyugdíj”) osztja két egyenlő részre a 2,4 millió fős nyugdíjas társadalmat.
A jövedelmi létra tetején kevesebben helyezkednek el: nagyjából 300 ezer nyugdíjas kap 300 ezer forintnál magasabb havi juttatást, közülük 35 ezren pedig félmillió forintnál is magasabb nyugdíjat kapnak kézhez hónapról hónapra. Ezért is célszerű minél fiatalabban, akár 30 éves korban elkezdeni félretenni, mert a kamatos kamat miatt így kisebb összegű megtakarításokkal is jelentős összeg gyűlhet össze a nyugdíjkorhatár elérésének idejére.