A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésévről szóló törvény, valamint az erre vonatkozó részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet is.
Az utóbbi alapján a tizenharmadik havi ellátásra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára
- korhatár előtti ellátásban,
- szolgálati járandóságban,
- átmeneti bányászjáradékban,
- táncművészeti életjáradékban,
- rokkantsági ellátásban,
- rehabilitációs ellátásban,
- baleseti járadékban,
- bányászok egészségkárosodási járadékában,
- fogyatékossági támogatásban,
- vakok személyi járadékában,
- rokkantsági járadékban,
- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
- polgármesterek közszolgálati járadékában,
- a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
- a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
- a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
- a hadigondozásról szóló törvény alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásban,
- az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó kormányrendelet alapján emelésben,
- a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,
- házastársi pótlékban vagy
- házastárs után járó jövedelempótlékban
részesül.
A jogszabály alapján a tizenharmadik havi ellátás összege megegyezik az adott év január hónapjára a jogosultat megillető havi ellátás összegével. Mivel négy év alatt lesz ebből plusz egyhavi járandóság, a rendelet azt is kimondja, hogy a tizenharmadik havi ellátás összege 2021-ben a teljes összeg 25, 2022-ben 50, 2023-ban pedig a 75 százaléka, azaz 2024-ben érkezik majd először a dupla nyugdíj februárban a nyugdíjasoknak.
A 13. havi ellátásról szóló törvényt a honatyák még július 3-án, 193 igen szavazattal fogadták el. A döntést sok kritika érte. Az egyik legerősebb érv az, hogy ez a megoldás az egyre magasabb kezdőnyugdíjak okozta probléma kezelésére nem alkalmas, a milliós nyugdíjasoknak is jár, ezzel csak a feszültséget növeli a nyugdíjas társadalomban. Tovább ez a pluszellátás nem épül be a nyugdíjak bázisába, tehát inkább csak egyfajta nyugdíjprémiumnak tekinthető. Ráadásul a válság miatt nagyot drágult a nyugdíjasok élete 2020-ban, a magyar kormány azonban idén nem ad a számukra pluszpénzt, a 13. havi ellátás első heti összege pedig csak 2021 elején érkezik.
A vitában egy olyan javaslat is előkerült, amely szerint minden nyugdíjas az átlagnyugdíj összegét kapná meg, hiszen a 13. havi nyugdíj mögött elvileg nincs szerzett, illetve vásárolt jog.
Orbán Viktor miniszterelnök április 6-án jelentette be, hogy a négy év alatt fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Szakértők szerint a nyugdíjkassza terhelését jelentősen növeli majd ez a korábban nem tervezett kiadás. A juttatás kezdetének időzítése miatt pedig a most zajló koronavírus-járvány idején még biztosan nem segíthet a nyugdíjasok anyagi gondjainak enyhítésében. Mivel jelenleg 280 milliárd forint körül mozog az egy hónapnyi nyugdíj összege, így az első negyedhavi részlet kifizetésekor körülbelül 77 milliárd forintot kapnak meg a nyugdíjasok.
Mivel 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ez - négyszázalékos emelkedést feltételezve - jövő januártól 147,8 ezer forint lehet, így ennek alapján az átlagos nyugdíjas 36 950 forint pluszpénzt kaphat 2021 elején.