A munkabérek országos nettó átlaga sokkal gyorsabban - évi 8 és 12 százalék közötti mértékben - emelkedik az utóbbi években, mint az infláció - 1 és 3 százalék közötti - mértéke, ezért a nyugdíjak relatív, vagyis az országos nettó átlagbérhez viszonyított vásárlóereje minden évben csökken. Nem véletlen, hogy emiatt egyre több nyugdíjas szervezet érez késztetést arra, hogy követeljék a vegyes emelés (a svájci indexálás) valamilyen verziójának visszaállítását - írja a portálon Farkas András nyugdíjszakértő.
Tegyük fel, hogy egy dolgozó 100 ezer forint nettó átlagbért kap kézhez, egy nyugdíjas pedig szintén 100 ezer forint nyugdíjat. Ezzel kalkulálva, ha ha a bérnövekedés mértéke minden évben 10 százalék, míg a nyugdíjnövelés mértéke minden évben 3 százalék, akkor éves szinten 7-10 ezer forintnyi, öt év távlatában pedig már 33 859 forint nyugdíjösszeg lemaradása.
A végtelenségig persze nem lesz folytatható ez a gyors ütemű béremelés sem, hiszen a termelékenység korántsem nő ilyen ütemben. A nyugdíjak vásárlóértéke azonban már néhány év alatt is drámai mértékben leszakadhat az átlagbér vásárlóértékéhez képest
s ennek következtében a nyugdíjas társadalom relatív elszegényedése a szemünk előtt zajló folyamat.
Ezt a helyzetet kezelni kell, s erre az inflációs nyugdíjemelés nyilván nem elegendő. A nyugdíjprémium vagy a nyugdíjasoknak ajándékozott 10 ezer forintos Erzsébet-utalványok ezen a gondon nem enyhítenek, mert a nyugdíjprémium is (ha egyáltalán jár az adott évben) és az utalvány is (ha egyáltalán megszavazza a kormány az adott évben) csak egyszeri juttatás, ami nem épül be a nyugdíjak összegébe. Ráadásul idén további gondok jelentkeztek az inflációs nyugdíjemelés kapcsán is.
2018-ban szembesülhettünk először azzal a furcsa jelenséggel, hogy miközben nyugdíjkorrekcióra nem került sor, az infláció mégis megszaladt, vagyis a nyugdíjak még a fogyasztói árak tükrében sem őrizték meg a vásárlóértéküket. Hogyan lehetséges ez?
Úgy, hogy a törvényi rendelkezések szerint korrekcióra csak akkor kell sort keríteni, ha az adott év január-augusztus hónapjaiban mért (azaz tényleges) fogyasztóiár-emelkedés mértéke meghaladja az adott év januárjában végrehajtott inflációs nyugdíjemelés mértékét. A nyugdíjasoknak elvileg kedvező kisegítő szabály szerint a január-augusztusi tényadatok közül a nyugdíjasok inflációs mértékét kell figyelembe venni, ha az magasabb lenne, mint az átlagos fogyasztóiár-növekedés.
Egy korszak zárult le
2018-ban az év első nyolc hónapjára mért fogyasztóiár-növekedés nem haladta meg a 3 százalékot egyik inflációs verzió esetében sem - a nyugdíjas infláció éppen 3 százalék volt. Emiatt nem emelkedtek novemberben a nyugdíjak. A januári emelés 3 százalék volt, ezt nem kellett korrigálni a tényadatok alapján - emlékeztet a nyugdíjguru.hu.
Csakhogy az infláció nem maradt 3 százalék alatt, a nyugdíjas fogyasztóiár-index szeptemberben már 3,3 százalékra, októberben 3,4 százalékra emelkedett, és még hol van az év vége. A nyugdíjasok költségeit különösen növeli a nyers élelmiszerek árának durva emelkedése (a krumpli, a friss zöldség és gyümölcs ára például 2017 októberéhez viszonyítva 2018 októberében 20,5 százalékkal nőtt).
Vagyis az utolsó negyedévben a nyugdíjak vásárlóértéke mindenképpen csökken, miközben jövő januárban a 2019 évre szóló költségvetési törvény alapján mindössze 2,7 százalékos nyugdíjemelés várható - az infláció pedig könnyen meghaladhatja a 3,5 százalékot is!
Emiatt a nyugdíjasok hitelezik az államot 2019 novemberéig, amikor először nyílhat korrekcióra alkalom. Hacsak nem módosítja a Parlament a 2019. évi költségvetési törvényt, és nem ír elő magasabb, a tényleges év végi nyugdíjas inflációnak is megfelelő nyugdíjemelést.
Joggal aggódhatnak tehát a nyugdíjasok, hogy a legfrissebb MNB-jelentések szerint az infláció mértéke már 2018 végére is meghaladhatja a 3,4 százalékos mértéket, amit a jövő januári 2,7 százalékos emelés nem lesz képes ellensúlyozni, vagyis 2019. novemberéig (az akkor várható emelési korrekció időpontjáig) a nyugdíjak vásárlóértéke a kormányzati ígéretek ellenére is csökkenni fog.