Mire elég ma az átlagnyugdíj? És 20 évvel ezelőtt?

Idén januárban a fogyasztóiár-index 4,7 százalékkal nőtt éves és 0,9 százalékkal havi bázison. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 2019 hasonló időszakához képest 4,6 százalékkal, tavaly decemberhez viszonyítva pedig 1,1 százalékkal emelkedett. A nyugdíjasok ehhez képest 2,8 százalékos emelést kaptak. Ezt később a kormány korrigálni fogja ugyan, de erre mondják azt a rendszer kritikusai, hogy az "idősek finanszírozzák az államot".

Ráadásul számos alapélelmiszer, amely nem hiányozhat a nyugdíjasok kosarából sem, az átlagos árindex-emelkedésnél is jobban drágult, amely miatt az idősebbek még inkább úgy érezhetik, hogy egyre kevesebbet ér a pénzük.

Ezért megnéztük néhány, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által rendszeresen monitorozott termék ára miként viszonyult az adott év átlagnyugdíjához. Az eredmény meglepő. A módszertanhoz hozzátartozik, hogy az átlagnyugdíj mindig nagyobb mértékben nő mint az éves emelés . Ennek oka, hogy a nyugdíjrendszerbe újonnan belépők ellátása átlagosan magasabb, mint az elhunytaké.

Szembetűnő, hogy 2012 után lassult a nyugdíjak emelkedésének üteme, ugyanis az Orbán-kormány szigorított a szabályokon. Korábban a nyugdíjemelés fele-fele részben az inflációtól és a nettó bérek emelkedésétől függött (ez volt az úgynevezett svájci indexálás), tehát azokban az években, amikor jól ment a gazdaság és volt tere a nettó bérek infláció feletti emelésének, az magával húzta a nyugdíjakat is, vagyis nőtt azok reálértéke. A gyengébb években viszont ezen szabály szerint fordítva működött a képlet, így ha a nettó bérek emelkedése elmaradt az inflációtól, akkor a reálbérekkel együtt a nyugdíjak reálértéke is csökkent.

A kormány persze az első években még játszott azzal, hogy felülbecsülte az inflációt, így kicsivel többet érhettek a nyugdíjak.

Húsok

Egy kilogramm sertés rövidkaraj például 2001-ben 1080 forintba került, tavaly pedig 1580 forintot kellett érte fizetni a KSH szerint. Ez azt jelenti, hogy 2001-ben az átlagos nyugdíjból 37 kilogramm (kg) karajra futotta, tavaly pedig 85-re. Az ezredforduló óta 2018 volt a csúcsév, akkor 88,2 húst tudott volna venni az átlagos jövedelmű nyugdíjas, ha minden pénzét erre költi. Azóta a sertéshús ára a pestis miatt jelentősen emelkedett, így idén ez a szám egészen biztosan kevesebb.

Látványosabb a növekedés a csirkecomb esetében, amelynek az ára alig emelkedett az elmúlt 19 évben. A legkevesebbet 2003-ban kellett fizetni érte, 511 forintot, a legdrágább pedig (823 forint) 2013-ban volt. Tavaly 631 forint volt az átlagára. Így jelenleg az átlagnyugdíjból 214 kg csirkecombot lehet venni, szemben a 2001-es 65-tel.

A párizsi (felvágott) ára az elmúlt két évtizedben követte a nyugdíjak emelkedésének mértékét. 2001-ben egy kilóért 562 forintot kellett fizetni, tavaly pedig 1570-et. Így a nyugdíjasok nagyrészt 85-90 kilogrammot tudtak és tudnak most is venni belőle. Nem úgy a gépsonkából, amelyből közel kétszer annyira telik most, mint az évezred elején.

A magyarok kedvenc sajtja, a trappista - amelyek közül hamarosan kigyomlálják az alacsony minőségű darabokat - drágulása nem követte a nyugdíjak emelkedését. Tavaly 77 kilogrammra futotta, a csúcsot pedig 2016 jelentette 80 kilóval. 15 évvel ezelőtt 40-50 kilogrammnál több nem fért volna bele.

Bár sokat hallani a tojásdrágulásról, a nyugdíjak és a tojás ára nagyjából együtt mozognak. A kétezres éves elejét leszámítva azt lehet elmondani, hogy az átlagnyugdíjból 3000 tojást lehet megvásárolni, hol kicsit kevesebbet, hol többet.

A finomliszt 2011 magasságáig folyamatosan drágult, utána viszont mérséklődött az ára és bár az utóbbi években látni egy enyhe emelkedést még mindig nem értük el a 2011-es szintet. Tavaly egy kilogramm finomlisztért 158 forintot kellett fizetni, szemben a 9 évvel ezelőtti 172-vel. A nyugdíjasok tavaly 854 kilogrammot tudtak venni havonta, 2011-ben 656-öt.

A burgonya az elmúlt években - és különösen tavaly - nagyot drágult, 2019-ben 265 forintot kellett átlagosan fizetni érte, szemben például a 2009-es 110 forinttal. Tavaly egy havi átlagnyugdíjból közel 510 kilogramm krumplit lehetett venni, ez a szám például 2012-ben 965 volt, 2005-ben pedig 1 085.

Érdekes, hogy a nyugdíjasok az 1,75 literes (2015-ig 2 literes) Coca-Colából is évről évre többet engedhetnek meg maguknak. Tavaly például 360 litert, 2010-ben 313-at, 2005-ben pedig 253 litert.

Tartós fogyasztási cikkek

A tartós fogyasztási cikkek áresése vagy éppen minimális drágulása is igen látványos változásokat eredményezett a nyugdíjasok vásárlóerejében. Ebben az esetben a technológiai változások is közre játszanak. Például az LCD televíziók ára évek óta zuhan.

Az elöltöltős automata mosógépek ára 19 év alatt a 78 760 forintról mindössze 99 680 forintra emelkedett. Így míg egy átlagnyugdíjasnak 2001-ben két havi járandóságát kellett egy ilyen berendezésre költenie, most kicsivel több mint 21 nap alatt megvan az ára.

Még látványosabb a 76-82 centiméteres LCD - újabban LCD-LED televíziók - televíziók árváltozása. Itt a KSH csak 2008-tól gyűjt adatokat, amikor egy ilyen készülék 154 ezer forint volt, tavaly viszont már 72 420 forintért is haza lehetett vinni. Ez azt jelenti, hogy míg 2008-ban kéthavi nyugdíj kellett rá, most havonta majdnem kettő is kijön belőle.

Egy nyugdíjas ma 354 litert benzint vehetne magának egy havi járandóságából, míg 2010-ben még csak 275 liter, 2002-ben pedig alig több mint 200 liter jött volna ki.

Az alacsony inflációs ráta miatt számos termékből többet tudnak venni ma a nyugdíjasok, mint 10-19 évvel ezelőtt. Ez azonban aligha vigasztalja a pár százalékos emelést kapó idősek, ráadásul úgy, hogy a 135 ezres átlagnyugdíj nagyon alacsony életszínvonalra elegendő ma Magyarországon.