Sok egyéb mellett a nyugdíjak alakulását is modellezi Magyarország konvergenciaprogramja, melyet a napokban küldtek el az Európai Uniónak. A számok nem hazudnak: a GDP-hez mérten kisebb lett az állam ráfordítása az idősek ellátására az elmúlt négy évben.Az adatok szerint míg 2016-ban az állami nyugdíjkiadások a GDP 9,7 százalékát tették ki, addig idén a 9 százalékát fogják - derül ki az Mfor.hu cikkéből, amely szerint az is látszik a dokumentumból, hogy a gazdasági növekedésből még egy ideig biztosan nem részesülnek ekkora mértékben az idősek.

Az Orbán Viktor vezette kormány álláspontja az, hogy az elmúlt években sikeresen védték meg a nyugdíjak vásárlóerejét, míg a kritikusok azt állítják, hogy az inflációarányos - azt is utólag kompenzáló - emelési rendszer nem javított, inkább rontott az idősek anyagi helyzetén. Ráadásul az ő vásárlási szokásaik el is térnek az átlagétól, így rosszabbul járnak, mint a bérből élők, akik kevesebb élelmiszert vásárolnak, míg ezek drágultak nagyobb mértékben az elmúlt években.

Kapcsolódó

"A friss konvergenciaprogram inkább a rendszer kritikusainak fog munícióul szolgálni: az adatok szerint míg 2016-ban az állami nyugdíjkiadások a GDP 9,7 százalékát tették ki, addig idén a 9 százalékát fogják. Mindezt úgy, hogy a koronavírus miatti gazdasági összeomlás a jövedelmek közül a nyugdíjakat nem sújtja, mivel abból nem vesznek el, azok folyósítása zavartalan, a januári 2,8 százalékos emelésnek megfelelően" - közli a portál, amely kitér rá, hogy mivel a gazdaság gyorsan bővült ez természetesen nem jelenti azt, hogy csökkentek volna a nyugdíjkiadások, de azt mutatja, hogy a gazdaság elmúlt évekbeli gyors növekedéséből nem részesültek az idősek.

A jövőben sem látszik filozófiai változás a nyugdíjaknál a kormány részéről: a 2030-ra vonatkozó előrejelzés szerint már csak a GDP 8,4 százalékát fogják kitenni az állami nyugdíjkiadások, pedig közben a vállalása szerint 2021-től négy év alatt visszaépül a 13. havi nyugdíj egy 53. heti juttatás formájában, ami közel 300 milliárd forintos többletkiadást jelent majd.

A 2016-os mutatót csak 2050 táján érheti el a GDP-arányos kiadásoknál a nyugdíjak részesedése, de ennek oka az, hogy már túl leszünk egy jelentős belépési hullámon a nyugdíjrendszerbe, kritikus szintet fog elérni az egy keresőre jutó ellátottak száma. Pusztán a létszám alakulása is megmagyarázhatja a GDP-ben való részesedés emelkedését 10,6 százalékra.