2012. január 1-je óta öregségi nyugdíjat csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet igénybe venni. Ez alól a rendelkezés alól csak a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása képez kivételt, amely életkorra tekintet nélkül öregségi teljes nyugdíjat jelent a negyven év jogosultsági idő megléte esetén - olvasható a portálon.

Ehhez a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges jogosultsági idő nem azonos a szolgálati idő fogalommal, mert néhány szolgálati időnek minősülő időtartam ehhez a nyugdíjhoz nem vehető figyelembe jogosultsági időként. Így például

  • az 1998. január 1-je előtti felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje,
  • a megállapodás kötéssel szerzett szolgálati idő,
  • vagy a munkanélküli ellátás, álláskeresési ellátás időtartama.

A Nők 40 nyugellátás összegét az általános szabályok szerint számítják. A nyugdíj összegénél kedvező hatásként fog jelentkezni a hosszú, legalább negyven év szolgálati idő, amelyre tekintettel a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek már minimum a nyolcvan százaléka fogja képezni a nyugdíj összeget.

Valorizációs szorzószámok

Ha valaki 2022-ben igényli a Nők 40 nyugellátást, mert ebben az évben szerzi meg az ehhez szükséges negyven év jogosultsági időt, vagy azt már korábban megszerezte, de a nyugdíj igénybevétele mellett csak ebben az évben dönt, az ellátás összegét az idei évben érvényes valorizációs szorzószámok alkalmazásával számítják ki.

A valorizációs szorzószámokkal történik a korábbi évek kereseteinek „szintre hozása” a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, mely szorzószámok igen nagy mértékben tudják befolyásolni a nyugdíj összegét.

A nyugdíj évenkénti rendszeres emelése először majd csak 2023-ban lesz esedékes, és a tizenharmadik havi nyugdíj is először majd csak 2023-ban jár a nők 40-es nyugdíjasnak, mert ezek a juttatások azt a személyt illetik meg, aki az előző év legalább egy napján, és a tárgyév január hónapjában is nyugdíjban részesült.

E kedvezményes nyugellátása mellett ugyanúgy, időbeli és összegbeli korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni, mint a korhatár betöltésétől igénybe vehető öregségi nyugdíj mellett. Itt sem kell tb-járulékot és szja-t fizetni.

A nyugdíj korhatár betöltése semmilyen változást nem hoz nyugdíjuk összege szempontjából, akkor sem számítják újra, ha dolgoztak nyugdíjuk mellett, mert saját jogú nyugdíjasként nem szereztek további szolgálati időt.

Mi az a nyugdíj rögzítés?

A nyugdíj rögzítés (folyósítás nélküli megállapítás), és a korhatár betöltését követően, később történő nyugdíjba vonulás esetén járó nyugdíj növelésből eredő, a nyugdíj összegét érintő kedvezmények pedig azért nem érhetők el számukra, mert ezek a nyugdíj korhatár eléréséhez kötődnek, amelyet a korai kedvezményes nyugellátást választó hölgy még nem töltött be. Ezt a korhatár betöltése utáni nyugdíjnövelést szintén sokan ismerik, a nyugdíj rögzítés lehetőségét azonban csak kevesen.

A nyugdíj rögzítést az a személy kérheti, aki betöltötte a rá irányadó korhatárt, eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett. A rögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjára kérhető.

Ha az érintett személy a nyugdíj korhatár betöltését követően tovább dolgozik, úgy, hogy legalább 365 napra szolgálati időt szerez nyugdíja folyósítása nélkül, a tényleges nyugdíjba vonulás idején választhat rögzített nyugdíja évenkénti emelésekkel növelt összege és a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj között. Mivel azonban a Nők 40-et igénylő hölgy fiatalabb életkorú a nyugdíjkorhatárnál, a nyugdíj rögzítés lehetőségével nem élhet.

Célszerű fentieket is figyelembe venni a döntésnél, igényelje-e, és mikortól a „nők 40” kedvezményes nyugellátást a hölgy, vagy várja meg a nyugdíj korhatár elérését a nyugdíjba vonuláshoz. Versenyeztetni kell a szempontokat, mi a fontosabb az adott konkrét élethelyzetben: a mielőbbi nyugdíjba vonulás, vagy a későbbi, hosszabb szolgálati idővel történő nyugdíj.

- írja a szakportál.