A nyugdíj mellett végzett munka idén még nyugdíjemelésre jogosít, ha az így szerzett kereset után a nyugdíjjárulékot az államnak megfizették.

Az emelést 2017 januárja óta nem kell kérelmezni, azt hivatalból állapítja meg a nyugdíjhatóság. Mivel a munkaviszonyban lévők, vállalkozók járulékalap-nyilvántartását az adóhatóság vezeti, a növekményt nem tudják év elejétől megállapítani, a mert nyugdíjfolyósítónak be kell várnia a NAV adatközlését.

Kapcsolódó

Mintegy 220 ezer idős dolgozót érint a kötelező emelés: ez alapján az ő nyugellátásukat a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával - vagyis az éves kereset 2400-ad részével - kell növelni.

A határozat megállapítására két határidőt írtak elő. Legkésőbb:

  • szeptember 30-ig kell megérkeznie, ha munkaviszonyból származó keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni,
  • október 31-ig pedig a vállalkozói jogviszonyok esetén, vagy egyéb esetekben, például megbízási szerződéseknél, vagy alkalmi munkavállalásnál

Létszámhiány, káosz, tanácstalanság

A Napi.hu egyik olvasója - aki elmondása szerint "muszájból" dolgozik 133 ezer forintos nyugdíja mellett - több ízben is levelet írt szerkesztőségünknek, hogy a legutolsó időpont után nem kapta sem a határozatot a növekményről, sem a pluszpénzt. Ez szerinte halmozottan aggályos, hiszen így a novemberben esedékes nyugdíj-kiegészítése is alacsonyabb lesz amiatt, hogy a visszamenőleges inflációs különbözetet a nyugdíj értéke alapján számolják ki.

Tavaly már szeptember 6-án postázták a 2017-re vonatkozó határozatot és még abban a hónapban el is utalták a januárig visszamenőleg megemelt nyugdíjösszeget, így nem is volt probléma az inflációs emeléssel sem. Idén azonban nem tartották be a törvényes határidőt.

Az elmúlt időszakban számos alkalommal betelefonált Magyar Államkincstár (MÁK) nyugdíjbiztosítási ügyosztály(ai)hoz. Érdekesség, hogy a nyugdíjhatóság igen sok telefonszámot felkínál, ahol az ügyfelek informálódhatnak. Talán közhelyszámba megy, hogy több számon hívásait nem fogadták - vagy a kicsengés után nem vette föl senki, vagy a vonal hibajelzést küldött. Végül sikerült beszélnie egy ügyintézővel, aki elmondta: ő is tanácstalan abban, hogy melyik az az ügyosztály, ahol konkrét eligazítást tudnak nyújtani a 0,5 százalékos nyugdíjemelés ügyében (Mindezt annak ellenére, hogy a kincstár honlapján e speciális szolgáltatáshoz külön dedikáltak egy telefonszámot, igaz nem olyan egyszerű megtalálni.)

Az ügyintéző azt is elmondta, hogy

nyilván hallotta, hogy milyen kevesen vagyunk és milyen sok itt a munka és nagyon sokan telefonálnak, hogy nem kapták meg a nyugdíjemelésről szóló határozatot!

Végül a kolléga megadott két különböző telefonszámot, melyeket olvasónk a hét során folyamatosan tárcsázott, de senkit sem tudott elérni. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon viszont elért egy ügyintézőt, aki csak megerősíteni tudta, hogy a határozat nem született meg.

A tortúrát a Napi.hu munkatársa is kipróbálta, de még ennyire sem volt szerencsés: hétköznap délelőtt 10 és 11 óra között nyolc különböző számot hívtam a nyugdíjbiztosítónál, de vagy hibajelzést kaptam, vagy hosszú kicsengés után senki nem vette föl a kagylót. Végül a kincstár központi számán harmadik hívás után fölvette egy ügyintéző és bemondta, hogy kapcsolja az illetékest, ám az ezt követő hosszabb várakozás után senki nem vette föl a telefont.

Reagált a MÁK - nincs semmiféle káosz

A Magyar Államkincstár cikkünk megjelenése után küldött levelében ismét leszögezték, hogy az október 31-ig szóló jogszabályi határidőn belül az arra jogosult mintegy 220 ezer nyugdíjas számára 2019 januárjáig visszamenőlegesen hivatalból megállapította az ellátásemelést. Ez a határidő azonban magára a döntéshozatalra és nem a határozatok, illetve az abban szereplő összegek kézbesítési idejére vonatkozik. A határozatok postára adására ezt követően kerülhetett sor, így az érintettek azt folyamatosan, a 0,5 százalékos nyugdíjnövelést pedig novemberben - hó közi utalással - kapják kézhez.
A hivatal szerint tehát nincs semmiféle tanácstalanság vagy káosz, sem pedig határidős csúszás azok nyugdíjnövelését illetőn, akik tavaly az ellátásuk mellett keresőtevékenységet is folytattak. A novemberben esedékes - év eleji nyugdíjemeléshez mért - nyugdíjkiegészítés (kompenzáció) kifizetése pedig már ezen emelt összeg alapján történik. A Kincstár által működtetett, munkaidőben hívható Call Centerben az ügyfélszolgálati munkatársak - a vonalak foglaltságának függvényében - minden esetben készséggel állnak az ügyfelek rendelkezésére, legyen szó társadalombiztosítási, családtámogatási, vagy a hivatal hatáskörébe tartozó egyéb témákról - írta a MÁK.

A kincstár szerint minden a legnagyobb rendben zajlik

Az ügyben kerestük a Magyar Államkincstár sajtóosztályát, amely a következőt válaszolta: "a hatályos jogszabályok alapján a MÁK október 31-ig az arra jogosult mintegy 220 ezer nyugdíjas számára 2019 januárjáig visszamenőlegesen hivatalból megállapította az ellátásemelést. Az erről szóló döntést és a nyugdíj melletti keresőtevékenységből származó tavalyi jövedelmeket is tartalmazó határozatok kézbesítése folyamatosan történik. Az érintettek pedig novemberben fogják megkapni a nekik járó összeget".

Beszéltünk a kincstár sajtóreferensével is, aki viszont elismerte, hogy volt megkeresésük ilyen panasszal, hozzátéve, hogy ez régebben történt és korántsem volt tömeges. Úgy emlékszik, hogy a problémát aztán "helyre is tették".

Próbálkozni így érdemes

Az ügyben megkerestük Farkas András nyugdíjszakértőt is, aki ügyfelei visszajelzése alapján úgy tapasztalja: a 0,5 százalékos nyudíjemeléssel az idén nem csúsztak annyiszor a hivatalok, mint tavaly, amikor ez egy komoly ügy volt. (Persze nincs kizárva, hogy a határidő óta eltelt rövid idő alatt sokan még nem vették észre, hogy a probléma fennáll.)

Aki ilyen, vagy hasonló a gonddal szembesül, utólagos jogorvoslati kérelemmel tudja érvényesíteni az érdekeit. Érdeklődni, kérelmezni csak személyesen érdemes! Mivel a nyugdíjhatóságoknál gyakran "idő, energia és idegrendszer" szükséges az ügymenethez, a legegyszerűbb, ha bemegyünk a lakóhelyünk szerinti kormányablakhoz, ahol általában a nyugdíjügyintézésre várnak a legkevesebben. Onnan az ügyintézők eljuttatják a kérelmet az illetékes hivatalhoz, s bár az átfutás időigényes lehet, de a folyamat legalább "ketyeg" - magyarázta Farkas.

Azt ugyanakkor nem tanácsolná, hogy nyugdíjügyeket ügyfélkapun intézzünk, mert ott általában könnyű eltévedni.

Sokaknak ez lesz az utolsó alkalom

A nyugdíj mellett dolgozók lényegében bagatell összegre számíthatnak évenkénti emelés gyanánt: a növekmény 3-500 forintot tesz ki átlagosan. Az összeget nagyon kevés pénzzel megdobhatja a novemberi inflációs emelés. Jelképes erejű viszont, ha azt nézzük, hogy a kormány évek óta nagy erőkkel segíti és propagálja, hogy a nyugdíjasok nagy számban térjenek vissza a munkaerőpiacra a dolgozóhiány enyhítése végett. (Erősebb vélemények szerint persze ez inkább a bérek letörésének egyik kényelmes eszköze.)

Jövőre pedig változik a 0,5 százalékos nyugdíj növelésre jogosultak köre. A 2019-ben bevezetett járulékkedvezmény miatt már csak azok a nyugdíj mellett dolgozók fognak nyugdíjnövelésben részesülni 2019-ben elért keresetük után, akik nyugdíjjárulék-köteles keresettel rendelkeznek, például vállalkozók, vagy megbízási szerződés keretében tevékenykednek.

Akik munkaviszonyban dolgoznak, mivel nem fizetnek nyugdíjjárulékot, a 0,5 százalékos emelésre nem szereznek jogot jövedelmük után. Cserébe nettó keresetük lesz magasabb a járulékmentesség miatt megmaradó összeggel, vagyis csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetniük.