A nyolcvan felé járó böhönyei Margit néninek tavaly valamivel kevesebb mint 71 ezer forintot hozott a postás, idén mindössze 2047 forinttal kap többet. Meleg ételhez jóformán csak az önkormányzati szociális ebéddel juthat.

Csakhogy nem elég, hogy egy újabb, csonterősítő gyógyszert írt fel neki az orvos, a kenyér, a tej, a hús, a zöldség drasztikusan drágult, ráadásul bármennyire is spórolt - négy szobából csak egyet fűtve -, március elejére elfogyott a tűzifa is, így kellett még egy keveset hozatnia.

Kapcsolódó

Ruhát nem vettem legalább tíz éve - szégyenkezik egy keveset -, karajt utoljára tavaly nyáron a fiam születésnapi ebédjére. Néha belefér egy kis csokoládé, keksz, ennyi a luxus, amit a mindennapi szükségletek mellett elbírok. A legjobban a zöldség és a gyümölcs hiányzik, a boltban pedig csak almára futja, arra is hetente maximum kétszer. Persze mindig egy szemre.

A 71 éves mesztegnyői Juliska néni pedig 62 937 forintot kap havonta az államtól 38 évi téeszmunka után. - És ebből még úgy is elvisznek tízezret a gyógyszerek, hogy kapok közgyógyellátást. A víz, a villany ötezer, aztán ott van a tüzelő, a tévé, nagyjából a fele nyugdíj marad megélhetésre. Ha nem lenne a szociális ebéd, valószínűleg éhen halnék, vagy ha nincs szociális tűzifa, megfagynék - kesergett a lapnak.

Náluk is rosszabb helyzetben vannak azok, akik még 28 500 forintot sem kapnak havonta, vagyis nem érik el az öregségi nyugdíjminimumot. Magyarországon 17 771 ilyen ember él: nekik legfeljebb havonta 798 forintnyi pluszt hozott az idén januári 2,8 százalékos nyugdíjemelés. Zömüknek azért ilyen alacsony a nyugdíja, mert nem volt elegendő szolgálati idejük: háztartásbeliként otthon voltak, gyerekeket neveltek vagy a téeszben dolgozó férjük mellett kisegítő családtagi státuszban voltak.

Az egri Verőszalán, ami a város egyik szegényebb részének számít, több ilyen idős asszony is él: egyikükkel, Eta nénivel beszélgetve kiderült, csak úgy tudja túlélni a mindennapokat, hogy a gyerekei havonta támogatják, illetve több mint hetvenévesen még ma is napszámba jár, szőlőt metsz, szüretel, s abból egészíti ki ezt a nagyon csekély összeget.

Havonta átlagosan 3600 forintot vesz ki az infláció a nyugdíjasok zsebéből - állította lapunknak Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége ­(NySzSMSz) elnöke. - A teljes nyugdíjas-társadalomra vonatkozó adatok ugyan ennél szebb képet mutatnak, csakhogy a szépkorúak 72 százaléka az átlagnyugdíjnál alacsonyabb ellátást kap."

Ráadásul minél alacsonyabb valakinek a nyugdíja, annál rosszabbul jár a mostani rendszerrel, hiszen egy kisebb összegnél kisebb a százalékos emelés is. A nyugdíjemelés-számítás 2012-es megváltoztatása óta a hazai nyugdíjasok kétharmada nyugdíjának reálértéke folyamatosan csökken. A legrosszabb helyzetben az észak-magyarországi és a dél-dunántúli szépkorúak vannak: Somogyban az átlagnyugdíj 10 százalékkal alacsonyabb az országosnál, a nyugdíjasok 72 százaléka az átlagnál alacsonyabb, kétharmaduk 60-100 ezer forint közötti járandóságot kap.