Júliusban plusz 3,9 százalékos rendkívüli nyugdíjemelésben részesülnek az ellátásra jogosultak. Fennáll a lehetősége annak is, hogy 2022-ben újabb korrekciós nyugdíjemelés érkezik, mivel esélyes, hogy az egész éves infláció bőven magasabb lesz, mint a Pénzügyminisztérium által legutóbb előrejelzett 8,9 százalék. Az IMF például 10,3 százalékot jelez előre, az MNB is a 9,8 százalékig terjedő sávban prognosztizálja az idei inflációt - magyarázta a szakember.

Sokatmondó, hogy a KSH legfrissebb jelentése szerint az áprilisi infláció jóval nagyobbat ugrott, mint arra az elemzők számítottak rá, és 9,5 százalékot tett ki, tehát éves szintre biztos fennáll a veszélye, hogy kétszámjegyű lesz a pénzromlás mértéke. Ez esetben pedig természetesen a nyugdíjasok novemberben egy újabb emelésre számíthatnak, amit szintén a KSH-adatok alapján állapítanak majd a január-augusztusi tényadatok alapján: ez az előző év első nyolc hónapja és az idei év első nyolc hónapja közötti arányt fogja tükrözni a pénzromlás tekintetében. Ez lesz az az adat, amelyből egy éves szintre következtetve meghatározzák az év végi korrekciós nyugdíjemelés mértékét, Farkas András majdnem biztos benne, hogy sor kerül erre a második nyugdíjnövelésre is, de annak kapcsán, hogy ennek mértéke mekkora lesz, nem bocsátkozott becslésekbe.

Kapcsolódó

Sor kerülhet-e a nyugdíjprémium kifizetésére, amely szintén idén novemberben lehet esedékes? Ezt a bónuszt a GDP-növekedés arányában szokták kiszámítani: a törvényi küszöbérték 3,5 százalék, tehát ha nem növekszik 3,5 százalékkal idén a magyar gazdaság, akkor nem lesz nyugdíjprémium. Hogyha ennél a szintnél magasabb lenne a bővülés, akkor sor kerülhet a kifizetésre. Mivel az orosz-ukrán háború hatásai miatt a gazdaság lassul, ezért a prémium kisebb összegű lehet. (A számítás szabályai alapján a várható GDP-növekedés százalékos szintjéből ki kell vonni a 3,5 százalékot, tehát ha nem 5, hanem csak 4 százalékos a bővülés, akkor a nyugdíjprémium összege is kevesebb lesz.) 

Mekkora a valószínűsége, hogy elmarad a prémium? Ez Farkas szerint még attól függ melyik intézmény, vagy szakértői csoport készíti az előrejelzést, az utóbbi hetekben általában rosszabb lett a prognózisok optimizmus-szintje, tehát csökkent azoknak a szakértőknek a száma, akik 3,5 százaléknál magasabb növekedésre számítanak, sőt nagyon sokan ennél jóval kisebbre. (A GKI például mindössze 2,7 százalékos GDP-növekedést jelez előre 2022-re.)

A Pénzügyminisztérium ugyanakkor 4,3 százalékos gazdasági növekedést vár  - ebben az esetben egy 0,8-as szorzóval lehetne megállapítani a nyugdíjprémiumot, vagyis novemberben 16 ezer forintos bónuszra számíthatna mindenki, akinek legalább 80 ezer forint az ellátása.