A járványügyi veszélyhelyzetben a csak 2021-től elérhető "13. havi nyugdíj" helyett a nyugdíjasok nyilván inkább vágynak azonnali segítségre, amelyre például fedezetet nyújthatna az idei nyugdíjprémiumra elkülönített 20,432 milliárd forintos céltartalék - olvasható a nyugdíjguru.hu portálon megjelent elemzésben. A nyugdíjprémium feltételei úgysem teljesülhetnek idén, de a céltartalék átcsoportosításával komoly és azonnali segítséget lehet nyújtani a rászoruló nyugdíjasoknak.

További fedezetet jelenthet a költségvetésben méltányossági nyugdíjra, méltányossági emelésre és egyszeri segélyre elkülönített összesen 1,6 milliárd forint. Nem is beszélve egyéb járványügyi források e célra történő felhasználásáról.

Valódi segítség a veszélyhelyzetben akkor nyújtható, ha rászorultsági alapon történik, vagyis minél kisebb nyugellátásban részesül valaki, annál nagyobb mértékű egyszeri veszélyhelyzeti segítségre számíthat. Ráadásul nem csak az öregségi és hozzátartozói nyugellátásban részesülők kerülnek nehéz helyzetbe a pandémia idején, hanem további 600 ezer ellátott - köztük egyebek között a rokkantsági ellátottak, a rokkantsági járadékosok, a korhatár előtti ellátásban részesülők -, akik részére elengedhetetlennek bizonyulhat a vészhelyzeti anyagi segítség. Összesen 2,6 millió ember jólléte a tét - figyelmeztet Farkas András.

Sokkal többe kerülhet, mint amennyit a kormány mond

Eltekintve attól a ténytől, hogy a 13. havi nyugdíj bejelentése szerint inkább plusz egy-egy heti nyugdíjról lehet beszélni négy év távlatában, jövő évi indítással, a nyugdíjkassza terhelését így is jelentősen növeli ez a korábban nem tervezett kiadás. A juttatás kezdetének időzítése miatt a pandémia idején még biztosan nem segíthet a nyugdíjasok anyagi gondjain.

A kormányzat a híradások szerint "mindösszesen 280 milliárd forintot" költ a 13. havi nyugdíj "visszaépítésére". Ha ez az értesülés helytálló, akkor négy éven át minden évben csak egy heti többletkiadás jelentkezik, vagyis minden évben sor kerül egy 53. heti nyugdíj kifizetésére.

Ha nem így lenne, akkor a 2021. évi egy heti kiadás - ha beleszámoljuk a korbetöltött öregségi nyugdíjra, a nők kedvezményes nyugdíjára, valamint a hozzátartozói nyugellátásokra fordítandó nyugdíjkiadás egy hétre jutó összegét, akkor az jövőre 70 milliárd forint, 2022-ben már kétheti kiadás (140 milliárd forint), 2023-ban háromheti kiadás (210 milliárd forint), 2024-ben négyheti kiadás (280 milliárd forint) lenne. Vagyis mindösszesen nem 280 milliárd forintba, hanem 700 milliárd forintba kerülne a "visszaépítés", majd 2025-től minden évben állandósulna a nagyságrendileg évi 280-300 milliárd forint körüli kiadási többlet a nyugdíjkasszában. (Ez a többletkiadás majdnem pontosan akkora, mint a nők kedvezményes nyugdíjára fordítandó idei költségvetési előirányzat.)

A valóságban évente nő a kiadás, miután a nagy létszámú Ratkó-évjáratok nyugdíjba áramlása pont ezekben az években tovább folytatódik.

Éveken át ment a megszorítósdi - most az eredmények kútba esnek

Egy folyó finanszírozású nyugdíjrendszer akkor stabil és fenntartható, ha a mindenkori aktív dolgozók (és munkáltatóik) nyugdíjcélú járulékfizetései fedezik a mindenkori nyugdíjasokat megillető nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat. Ha a járulékfizetők száma és az általuk (és munkáltatóik által) fizetett járulék mértéke is folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjasok létszáma folyamatosan nő, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy idő után a rendszer hiánya is nőni fog - emlékeztet Farkas.

Egyebek között emiatt szűnt meg 2009. július 1-jével a korábbi 13. havi nyugdíj, de ami ennél sokkal nagyobb horderejű intézkedés: emiatt emelkedik folyamatosan a nyugdíjkorhatár is (egy évtizeden belül 62-ről 65 évre nő a korhatár), emiatt szűntek meg 2011 végén a korhatár előtti és korkedvezményes ellátások, a szolgálati nyugdíjakkal együtt, emiatt szűnt meg a rokkantsági nyugdíj és részben emiatt alakult át a magánnyugdíjpénztári rendszer is (amelynek legfőbb bűne az volt, hogy az állam jövőbeni nyugdíjkötelezettségeivel kapcsolatos rejtett, implicit államadósságot explicitté, azaz bődületesen nyilvánvaló tette, alaposan leszűkítve a kormányzat pénzügyi mozgásterét).

A 13. havi nyugdíj összege minden évben növelné a kiadásokat, mégpedig minden évben növekvő összegben (az egyre több nyugdíjas miatt). A kérdés csak az, hogy ezzel az évi plusz kiadással milyen bevételi forrás állítható szembe, ha egyidejűleg csökkennek a nyugdíjkassza bevételei? Egy tényleges 13. havi nyugdíj visszahozatala önmagában is semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, mégis elkerülhetetlenül szükséges erőfeszítések eredményeit, miközben valójában nem is biztos, hogy erre a megoldásra lenne szükség.

További részletek a nyugdíjguru.hu-n.