A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos program után a NYUSZET és tanácsadó testülete egy idősügyi törvény előkészítésével, időspolitikával kapcsolatos háttéranyaggal állt elő, amelyet szerdán konferencia keretében mutattak be.

A szervezet felkérésére készült, Rauh Edit, Talyigás Katalin és Csizmadia Márta szociálpolitikusok által jegyzett hat fejezetből álló szakmai dokumentum alapvető célja, hogy a demokratikus pártok használják fel a közös programalkotásban. Ezt a célt várhatóan teljesíti is, hiszen az összefogás mind a hat pártja támogatja a javaslatcsomagot.

Kapcsolódó

Az időseket érintő szakpolitikában teljes paradigmaváltásra van szükség, ezért is választottuk munkánk mottójául, hogy "új világot építünk". Az idősügyi politika nem azonos a nyugdíjrendszer kérdéseivel - bár az egy kiemelkedően fontos elem, - de ennél több és szélesebb spektrumú megközelítést igényel. Erre hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság által januárban vitára bocsátott „Zöld könyv az idősödésről” című kötet is - értékelt Rauh Edit, szociálpolitikus, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egykori államtitkára.

Az állami szerepvállalás mértékét növelni kell

Alapvető társadalmi cél az egészségben eltöltött évek számának növelése, amely fenntarthatóvá teszi a gazdaságot, és kíméli az egészségügyi és szociális ellátórendszert. Ezért kultúraváltásra van szükség az idősügyi politikában, amelyet érdemes hosszú távon tervezni. Az aktív idősödés állami támogatásának különböző ágazatokban kell megjelennie: így például a társadalombiztosítási, ezen belül a nyugdíjegészségügyi, a szociális, foglalkoztatási, oktatási, kulturális, informatikai és a kommunikációs szakpolitikákban - magyarázta.

Úgy képzeljük el, hogy a szakpolitikai ágak képezik a végrehajtást, a vertikális megvalósítást, amelyet horizontálisan az egyenlőtlenség megszüntetésének célja, a szolidaritás, a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség és az emberi méltóság értékei szőnek át. Magyarországon elégtelennek bizonyult az idősügyi politika, hiszen a végrehajtásnak országgyűlési szinten nincsenek szankciói, ezért javaslatot teszünk a tanulmányban egy idősügyi kerettörvény megalkotására - fejtette ki.

Az idősek jogainak, mint csoportjognak az elismerése nem lenne idegen a magyar jogrendszertől, hiszen a fogyatékossággal élők esetében is létezik egy nemzeti törvényünk, amelyet egy 2007-ben ratifikált emberi jogi ENSZ-egyezmény is kiegészít.

Tanulmányunk egyebek közt a magyar demográfiai helyzetből eredő problémákra tesz megoldási javaslatokat szakpolitikai területenként, de ennél továbblép, és egy lehetséges emberi jogi szempontú kerettörvény szövegét is a szakpolitikai intézkedések mellé helyezi.

Fontos része a javaslatcsomagnak egy programtervezet, amelyet 2022 és 2026 között valósíthatna meg az új kormány. Ebből kettő nagyon fontos részt emelnék ki: az egyik az ápolásbiztosítás rendszerének a bevezetése, a másik az önkormányzati idősügyi feladatok helyreállítása és fejlesztése - mondta Rauh Edit.

Tekintettel arra, hogy az idősekkel kapcsolatos közbeszéd nem tematizált, számtalan sztereotípia él a társadalomban az idősekkel szemben, így igen fontosnak tartjuk a kommunikációs üzenet fejezetet is. Kifejezetten prioritásként kezeljük a tartós gondozásra, ápolásra szorulók ellátását is. A paradigmaváltást indokolja, hogy Magyarország nincs felkészülve az aktív idősödés támogatására, és a tartós ápolásra, gondozásra szorulók méltó ellátására sem, amelyre a koronavírus-járvány könyörtelenül rámutatott.

Egy új intézményi formát hoznának létre

Talyigás Katalin szociológus, a Szociális Innováció Alapítvány korábbi ügyvezetője szerint az egészségügy, és különösen a szociális terület mély válságot él át a létszám, a bérezés és az infrastruktúra tekintetében egyaránt. Kerettörvény javaslatunkban megfogalmaztuk, hogy újra kell gondolni a teendőket: egy koherens, számonkérhető garantált, időspolitikában hiszünk, amelyben azok is számítanak életük végéig, akik már nem tudnak részt venni az aktív közösségi életben.

Hazánkban a 65 év felettiek körében 1 millió 300 ezren vannak olyanok, akik valamilyen korlátozottsággal élnek. Eközben nappali otthoni ellátásban 7 százalékuk, intézményi ellátásban pedig mindössze 3 százalékuk részesült 2019-ben. Tehát főként a családokra marad az ellátás minden gondja, rosszabb esetben pedig ellátatlanok maradnak az idős beteg emberek.

Magyarországon a szociális és egészségügyi ellátó-hálózat finanszírozási és igazgatási szempontból különváltan működik. A működtetéshez szükséges pénzek cél jellegűek, amit általában az adott ellátásra lehet felhasználni. A jelenlegi finanszírozási feltételek mellett az intézményeknek nincs érdekeltségük abban, hogy a kórházi ápolást közösségi szintre helyezzék, mivel ekkor jelentős bevételtől esnének el.

Talyigás szerint alapvető változás, hogy az idősügyi törvényben egy új intézményi forma, az integrált szociális és egészségügyi ellátási rendszer (ISZER) létrehozására tesznek javaslatot, amelyet a települési önkormányzatokhoz rendelnének. Ehhez meg kell teremteni a két ágazat közös együttműködésének lehetőségét arra, hogy az ellátásra szoruló időseknek biztonságos, személyre szóló, tervezhető egyenlően hozzáférhető, és VIP-minőséget biztosító szolgáltatást kínáljanak.

Az integráció magában foglalja a formális és informális gondozás megszervezését, a szűrést, a prevenciót, a terápiát, a rehabilitációt, és a komplex ellátást. Hasonlóan a gyermekvédelemben dolgozó védőnőkhöz, idősgondozó hálózat működtetése szükséges, amelyben az ellátásra ápoláskoordinátorokat alkalmaznak. Szükség lenne az otthonközeli ellátások mellett a bentlakásos ellátásforma alternatív változatainak létrehozására is.  

Jobb és élhetőbb lakásmegoldásokra teszünk javaslatot, hiszen nem helyeselhető, hogy az időseket olyan nagy, több száz férőhelyes intézményekben helyezzék el, amelyeket tilt a törvény a fogyatékkal élők esetében. Az idősek joga megfelelő, tisztességes ellátás, megfelelő mérsékelt díjazással. Nagy hangsúlyt helyeztek a generációk közötti szolidaritásra - összegzett Talyigás Katalin.

Komoly bérrendezésre szorul a szociális szféra

A tudományos igényességű és a mai magyar valósággal összhangban lévő anyag összhangban áll a demokratikus ellenzék értékeivel és az európai trendekkel is kompatibilis, így maximálisan támogatni tudjuk - szögezte le Szűcs Erika volt szociális és munkaügyi miniszter, a DK felügyelőbizottságának elnöke. Szerinte a következő kormány egy nagyon jól előkészített és nagyon gyorsan intézkedésekre lefordítható segítséget kapott.

A politikus méltatta, hogy a javaslatcsomag az önkormányzatokat visszaemelné korábbi feladatkörükhöz, hiszen a helyhatósági, kistérségi társulási szint az, ahol lényegében név szerint ismerhetnek mindenkit, aki ellátásra szorul, itt lehet a megfelelő technikákat, módszereket, eljárásrendeket alkalmazni.

Az egészségügynek és a szociális területnek van egy szorosan összetartozó és megszervezendő része, ez pedig az idősellátás. Az otthoni ellátásban is szükség lenne az egészségügyi dolgozók bevonására, a kórházakban pedig szükség lenne a szociális munkások segítségére. Ezeknek a dolgozóknak a képzésére kiemelt figyelmet kell fordítani és tisztességesen meg kellene fizetni őket. Sajnos a szociális területen dolgozók évtizedek óta a közszféra legrosszabbul fizetett dolgozói, miközben a legnehezebb munkát végzik - fogalmazott.

Ne legyenek évtizedes várólisták! 

Az Orbán kormány teljesen figyelmen kívül hagyta a nyugdíjas szervezeteket, és semmilyen javaslatukat nem fogadta el. Az  összefogás pártjai szerint azonban az idősügyi politikában is rendszerváltásra van szükség, a NYUSZET javaslatcsomagja pedig mindegyikük számára komoly szakmai iránymutatást ad, amelynek mentén majd a kormányprogramot is meg lehet valósítani - világított rá Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke.

A politikus fontosnak tartja, hogy a tanulmány nem pusztán a megszokott módon "nyugdíjasügyként" áll az idős társadalom kérdéseihez, amely kitér a 13. havi nyugdíjra, a nyugdíjemelésre, a nyugdíjkorhatárra, esetleg a minimálnyugdíjra majd nagyjából véget is ér. Ehelyett továbbgondolja azokat, és számos szakágazatot - az egészségügytől kezdve a kultúra az oktatás, a szociális ügyek, sőt a szabadidő, az önkéntesség területe - is átfog, valamint külön kitér az idősügyi kommunikációra és jogi környezetre.

A szociális szférában dolgozók méltó anyagi megbecsülése és a szakképzés erősítése kiemelt feladatok. Fontos a nyugdíjas bentlakásos otthonok számának növelése, színvonaluk emelése és megfizethetővé tételük is - hangsúlyozta Gyüre Csaba.