Az elmúlt néhány év folyamatainak az eredményeként mára egyre jobban megverik a fizetések a nyugdíjakat, és a kétféle havi juttatás közötti olló egyre jobban szétnyílt. Ennek oka, hogy a bérek a járulékcsökkentés, a minimálbér-emelés és a munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának eredményeként lendületesen emelkednek, emellett a nyugdíjak évről évre mindössze az infláció mértékével nőhetnek, ami töredéke a bérnövekedés ütemének - figyelmeztetnek a portálon.

Az április végén közzétett konvergenciaprogram előrejelzései alapján ez azonban még csak a jéghegy csúcsának tűnik. A kormány makrogazdasági előrejelzései között csupán az egy főre eső munkavállalói jövedelem várható alakulására vonatkozóan találni információkat. Eszerint a kivetítési horizonton jövőre némileg lassabb, majd 2022-től gyorsuló ütemű növekedés várható.

Kapcsolódó

2019: 8,1 százalék
2020: 6,7 százalék
2021: 6,7 százalék
2022: 6,9 százalék
2023: 7,4 százalék

A 2018-as évi 4,4 millió forintos átlagjövedelem 6,2 millióra emelkedik ez alapján, ami havi szinten 516 ezer forintot jelent a 366 ezer után. Igen ám, viszont a nemzeti számlák alapján számolt munkavállalói jövedelem nem egyenlő a bérrel, mert az egyéb munkavállalói juttatásokat is magába foglalja. A Központi Statisztikai Hivatal 2010-2017-re vonatkozó adatai alapján a munkavállalói jövedelem 80-83 százalékát teszi ki a munkabér. Ha a 2017-es 83 százalékos bérarányt konstansnak feltételezzük 2023-ig, akkor a kormány prognózisára alapuló számításaink szerint az időszak végére az átlagos bruttó bér 430 ezer forint lehet a 2018-as 304 ezer forint után. Ha pedig a jelenlegi adórendszert, a bérekre rakódó terheket változatlannak tekintjük, akkor a nettó bér 83 ezer forinttal több lehet a tavalyinál, 286 ezer forint.

Ezzel szemben a nyugdíjak a bérekhez képest feleakkora mértékben sem fogak emelkedni. A kormány ugyanis a kivetítési horizonton szinte végig 3 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulál (hozzá kell tenni, hogy ez technikai kivetítés, mivel nem áll elég információ a rendelkezésre az árak alakulásáról ilyen távon).

2019: 2,7 százalék
2020: 2,8 százalék
2021: 3 százalék
2022: 3 százalék
2023: 3 százalék

Ez alapján a 2018-as 130 ezer forintos átlagnyugdíj 2023-ra 20 ezer forinttal 150 ezerre emelkedhet. Vagyis az időszakot tekintve míg egy dolgozó évente átlagosan 16 ezer forinttal több pénzből gazdálkodhat, addig egy nyugdíjas legfeljebb évi 4000 forint plusznak örülhet. Ez már így is nagyon alacsony nominális többletet jelent, ha pedig havi szintre bontjuk le, akkor a dolgozók 1300, a nyugdíjasok pedig 333 forinttal több pénzből gazdálkodhatnak havonta a következő 5 év során.

Jelenleg az átlagos nyugdíj az átlagbér 61 százalékát teszi ki, míg 2023-ra ez az arány 52,6 százalékra fog csökkenni. Jelenleg 85 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat egy átlagos összegű nyugdíjban részesülő személy, mint egy átlagbérért foglalkoztatott. Öt év múlva már 135 ezer forintos lesz ez a különbség.

A nyugdíjasok (65 évnél idősebbek) körében a relatív jövedelmi szegénység tavaly újabb csúcsra emelkedett - további részletek az mfor.hu-n