A 2021. január 1. és december 31. közötti megállapítási kezdőnappal nyugdíjat igénylő személyeknek - a koronavírus pandémia okozta gazdasági nehézségek ellenére - nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb valorizációs szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét - olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.
A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani.
Idei nyugdíjigénylésnél a 2019-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2020-as kereseti szinthez igazítani a 2021. márciusában kiadandó valorizációs szorzók révén.
A KSH legfrissebb (2021. január 6-án közzétett) kereseti gyorstájékoztatója szerint 2020. január-októberben a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó átlagkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
E friss gyorsjelentés alapján még nagyobb esély van arra, hogy a tendencia - a koronavírus járvány második hulláma dacára - 2020-ban az egész évben fennmaradt, vagyis 2021-ben akár 9-10 százalék körüli mértékben tovább javulhatnak a valorizációs szorzók.
Így jövőre is folytatódhat az a trend - miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit -, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is érvényes összefüggés - állapítja meg Farkas András.