A szakember szerint sokáig már nem tartható fenn a jelenlegi nyugdíjrendszer. A demográfiai arányok a kivándorlás miatt is felborulnak, különösen akkor, ha folytatódik a jelenlegi tendencia. Emellett a nyugdíjkorhatár felemelésének hatásait a Nők40 kedvezmény részben elviszi.A "Ratkó-unokák" nyugdíjba menetelével, 2036-2040 között a nyugdíjrendszerrel komoly problémák lesznek - olvasható a lapban.
Mi lesz a megszerzett jogokkal?
Általános tapasztalat, hogy minél később hoznak meg egy szigorító lépést, annál nagyobbnak kell ennek lennie, s annál nagyobb törést okoz a társadalomban. Még az is lehet, hogy szerzett jogokat is vissza kell venni. "A nyugdíjkorhatár felemelése 65 évre, ami 2022-ben fejeződik be, jó lépés volt, de egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ez a népesség egészségi állapota miatt, és különösen a férfiaknál még kijjebb tolható" . mondta a szakértő.
Simonovits szerint a magyar nyugdíjrendszerre középtávon három veszély leselkedik. Az egyik az, hogy az átlagos reálbérrobbanás miatt az új nyugdíjak nagymértékben elszaladtak, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogyha valaki például 2016-ban ment nyugdíjba, az, mondjuk, 100-at kap nyugdíjként, miközben egy ugyanolyan járadékos, aki viszont négy évvel később vonul nyugállományba, az már 140-et. Ez jelentős feszültséget okoz. A másik fontos probléma, hogy az azonos évjáratokon belül egyre nőnek a relatív különbségek.
Ellentmondások
Mivel a nyugdíjplafont eltörölték, és a nettó kereseti különbségeket a progresszív személyi jövedelemadó eltörlése felerősítette, ez egyre nagyobb jelentőséget kap a nyugdíjszámításnál. Az idő előrehaladtával ugyanis egyre több ilyen évet vesznek figyelembe. A harmadik ellentét pedig az, hogy lassan Magyarország lesz az az ország, ahol az idén már 64 és féléves nyugdíjkorhatár előtt egyáltalán nem lehet nyugdíjba menni. De ha valaki nő, és megvan a 40 éves jogviszonya, akkor akár 58 évesen is járadékcsökkentés nélkül nyugállományba vonulhat - ez egyre inkább ellentmondásokat szül. A kormány úgy tesz, mintha ezek az ellentmondások nem léteznének, és - legalábbis nyilvánosan -, az ellenzék képtelen mindezt szabatosan megfogalmazni.
Az évjáratok közti feszültség arra vezethető vissza, hogy 2000-ben nem kellett volna áttérni a nyugdíjemeléseknél a bérindexálásról a vegyes bér- és árindexálásra, majd 2010-ben a tiszta árindexálásra, helyette az új nyugdíjakat kellett volna korlátozni. Ma már nagyon nehéz lenne az eredeti szisztémához visszatérni. Simonovits András szerint érthetetlen, hogy amikor a kormány 2016-ban megkötötte a hatéves bérmegállapodást, akkor nem foglalkozott a hosszú távú hatásokkal. Nemcsak a már említett feszültséggel, de azzal sem, hogy hosszú távon nem lehet a járulékot csökkenteni. Sőt, inkább emelni kellene, ami visszafogná a nettó reálbérnövekedést is.
Mik az alternatívák?
Simonovits azt is elmondta: amennyiben visszatérnénk a sokak által javasolt vegyes indexálásra, az eredmény az lenne, hogy egy időre jelentősen növelné a kiadásokat. De ha a bérdinamika kifullad, amire van esély, akkor rosszul járnak a nyugdíjasok. Ehelyett a szakértőknek ki kellene dolgozniuk egy képletet, amely annak függvényében emelné egyszer a nyugdíjakat, hogy ki mikor ment nyugdíjba, milyen keresettel és szolgálati idővel. Ilyent még a világon sehol se csináltak, ezért veszélyes játék lenne, de meg kellene próbálni. Viszont még a Gyurcsány-kormány alatt készült egy korrekció 2005 és 2008 között, amit évente csak egy kis összeget, 25 milliárd forintot szántak rá, szemben a 13. havi nyugdíjjal, ami 200 milliárd forintba került. Jó időkben egy szerény korrekciót végre lehet hajtani, de az igen magas nyugdíjakat semmiképpen sem szabad emelni!
Érdemes lenne a szakember szerint bevezetni a számos uniós országban alkalmazott - Németországban évtizedek óta működő - pontrendszert, ami egy nagyon egyszerű nyugdíjrendszert eredményezne. Erre példa lehet a svéd eszmei számla is, ahol a befizetések után egy fiktív kamatot számolnak el, és a hátralévő élettartammal osztva adódik az éves nyugdíj. Viszont a rugalmas korhatár teljesen összeférhetetlen a kormány jelenlegi gondolkodásmódjával. Itthon a kezdő nyugdíjak 2010 és 2016 között 40 százalékkal növekedtek, ami egyedülálló. Ha a reálbérek a jövőben 10 százalékkal mérséklődnének, amire volt már példa, akkor a kezdő nyugdíjak is 10 százalékkal esnének. Így nem véletlen, hogy a kormány nem ad előrejelzést a nyugdíjak várható mértékéről, mert nem is tudhat - olvasható a Népszava cikkében.