Ma minden ötödik magyar, 2030-ban már minden negyedik magyar, és 2050 után minden harmadik magyar 65 évesnél öregebb lesz.

Átlagosan a jelenlegi GDP 9 százaléka, idén közel 3700 milliárd forint, jövőre a költségvetési törvényjavaslat szerint 3915 milliárd forint teszi ki a nyugdíjkasszát. A kormány az EU részére megküldött konvergenciaprogramjában 2030-ra ezt az arányt mindössze a GDP 8,4 százalékára prognosztizálja. A közel kétszázezer fővel növekvő nyugdíjas lakosság és a vállalt 13. havi nyugdíj beépítése mellett nem látszanak a nyugdíj-finanszírozás olyan biztos forrásai, amelyek elérhetővé tennék a GDP-arányos nyugdíjkiadás egy évtizeden belüli jelentős csökkentését, különösen akkor, ha tovább apadnak a társadalombiztosítás járulékbevételei - írta Farkas András nyugdíjszakértő a Portfolio.hu-n.

Kapcsolódó

További finanszírozási nehézséget okozhat éppen ebben az évtizedben az, hogy a járulékfizetési plafon 2013-as eltörlése óta - és nyugdíjplafon hiányában - a nagyon magas keresetű dolgozók nyugdíjvárománya az egekbe szökik, így egy létszámában szűk csoport több milliós nyugdíjainak kifizetése drámai túlterhelést okozhat abban a nyugdíjrendszerben, amelyben pillanatnyilag közel hetvenezer ember továbbra is havi 50 ezer forintnál kisebb nyugdíjból kénytelen megélni.

A nyugdíjas társadalom szétszakadása veszedelmes tempóban folytatódhat, ha a medián nyugdíjnál - jelenleg 127 ezer forintnál - kisebb összegből tengődők részére nem nyújtanak érdemi kompenzációt.

Ezen a gondon a 13. havi nyugdíj visszaépítése nem segít, csak tovább rontja a helyzetet.

Bajt okozhat a szocho-csökkentés

A nyugdíjkasszát veszélyeztető bevételcsökkenés terén külön kiemelést érdemel a szociális hozzájárulási adó (szocho) 2020. július 1-jétől hatályos további 2 százalékpontos csökkentése. A 2020-as költségvetésben a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett szocho-bevétele 1.907,9 milliárd forint, a teljes bevétel 53,1 százaléka, (az egyéni 10 százalékos nyugdíjjárulékokból tervezett bevétel ennél 308 milliárddal kisebb, 1.600,8 milliárd forint). Miután a mérték júliustól tovább csökken, akkor változatlan gazdasági feltételek mellett is a féléves csökkentő hatást figyelembe véve 1798,2 milliárd forintra esik ez a bevétel - csakhogy a gazdaságot is megbetegítette a koronavírus, ami a szocho-bevételt és a nyugdíjjárulék-bevételt egyaránt apasztja.

A Nyugdíjbiztosítási Alapnak 2021-ben az ideinél 328 milliárd forinttal magasabbra, összesen 3915 milliárd forintra tervezett költségvetési előirányzata, amelyből egyebek között az is kiderül, hogy a nők kedvezményes nyugdíjára fordítandó kiadások jövőre először lépik át a 300 milliárd forintot. Emellett plusz 77 milliárd forintba kerül a 13. havi nyugdíj visszaépítése első lépéseként fizetendő egy heti plusz nyugdíj, mellette 53 milliárd forintba az esetlegesen fizetendő jövő évi nyugdíjprémium.

Az inflációs emelés problémái

Egyre többen adnak hangot a nyugdíjemelés inflációs módszerével kapcsolatos aggályaiknak. Ráadásul a nyugdíjemelés egységes, százalékos mértéke tovább növeli a különbséget a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok között, hiszen a 100 ezer forintos nyugdíj után ugyanúgy 3 százalék lesz a jövő januári emelés, mint az 1 millió forintos nyugdíj után.

Az európai nyugdíjrendszerek jellemzően nem engednek meg ilyen döbbenetes eltérést a nyugdíjak vásárlóértékének karbantartása kapcsán, vagyis valamilyen módon szolidaritási újraelosztási elemeket tartalmaznak.

A nyugdíjemelés esetleges reformjához érdemes figyelembe venni például a Németországban vagy Svédországban alkalmazott "együtt sírunk, együtt nevetünk" alapra épülő modelleket.

Reform kell a fenntarthatósághoz

Érdemi megoldás lehet az eddig teljességgel hiányzó munkáltatói pillér bevezetése a magyar nyugdíjrendszerbe. A legjobb nemzetközi példák szerint az adott országban minden munkavállalót automatikusan beléptetnek a foglalkoztatói nyugdíjpillér égisze alatt működő nyugdíjalapba - biztosítva az önkéntes kilépés lehetőségét -, amelyet munkáltatói befizetésekkel és állami támogatásokkal tesznek vonzóvá mind a munkavállalók, mind a foglalkoztatók számára. Érdemes tanulmányozni a brit, a svéd vagy a német példákat.

Emellett a magyar nyugdíjszámítás rendkívül bonyolult rendszerét is célszerű átláthatóbbá tenni, erre kiváló példa lehet az osztrák modell. A magyar nyugdíjszámítás szinte követhetetlen komplexitása elsősorban annak a következménye, hogy bruttó keresetekből kell nettó nyugdíjösszeget számítani. A legtöbb modern nyugdíjrendszerben a nyugdíj is bruttó összeg, vagyis adót és egészségbiztosítási járulékot is vonnak belőle. Ha ez nem lenne valamilyen oknál fogva tabutéma Magyarországon, már egy évtizede meg kellett volna lépni az átállást.

Az állami nyugdíj önmagában sehol a világon nem elegendő a kényelmes és egészséges nyugdíjas élet anyagi feltételeinek biztosításához, ehhez mindenképpen szükség van az egyéni és a kollektív nyugdíjcélú megtakarításokra is - írta Farkas András.