A gazdasági fejlődés főbb jellemzőit bemutató melléklet szerint a GDP növekedése 2020-ban 4 százalék lesz - ha ez valóban így alakul, akkor 2020 novemberében is várható nyugdíjprémium (legfeljebb 10 ezer forint összegben) 2020. novemberében. Erre a költségvetési törvényben 20,4 milliárd forint összegben céltartalékot képeztek. (Ha ezt a 2,7 millió lehetséges jogosultra vetítjük, akkor fejenként átlagosan 7500 forint egyszeri juttatásról lehet szó.)

A nyugdíjnövelés mértéke 2020. januárban 2,8 százalék lesz, mert ezt az inflációs előrejelzést tartalmazza a költségvetési törvény. Ebben a nyugellátások 2020. évi előirányzata tartalmazza a januárban végrehajtandó 2,8 százalékos nyugdíjemelés fedezetét - olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.

Kapcsolódó

Mit érdemes tudni a nyugdíjváltozásokról?

Farkas András előrejelzése szerint mindazok, akik 2020-ban nyugdíjjogosultságot szereznek (akár a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő megszerzése, akár a 64 év 183 napos nyugdíjkorhatár betöltése révén), fontolják meg igénylésük elhalasztását 2021-re, hiszen a 2021-es nyugdíjmegállapításhoz már az abban az évben érvényes valorizációs szorzókat kell majd alkalmazni, amelyekben tükröződni fog nem csak a 2019-es 10 százalék körüli, hanem a 2020-ra tervezett 9,6 százalékos keresetnövekedés is.

Másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a nyugdíjak és az aktív keresők keresete közötti olló tovább nyílik 2020-ban is, hiszen a tervezett nyugdíjemelés mértéke a bruttó keresetek várt növekedésének egyharmadát sem éri el.

A nyugellátások átlaga a számítások szerint 2020-ban 4,3 százalékkal emelkedik. Ebben a 2,8 százalékos általános nyugdíjemelés mellett az újonnan megállapítandó nyugdíjak magasabb összege is érvényesül, noha 2020 első félévében senki sem tölti be a nyugdíjkorhatárát (ami 64 év 183 napra nő jövőre, vagyis az 1956 első felében születettek csak 2020 második félévében tölthetik be a korhatárukat). Jövőre az első hat hónapban csak a nyugdíjkorhatárukat korábban betöltöttek halasztott nyugdíjigénylései és a nők kedvezményes nyugdíját jövő első félévben igénylők miatt keletkeznek új nyugdíjigények.

Összességében

Egyfelől a 2020. évre szóló költségvetés biztosítja a nyugdíjrendszer stabilitását, megteremti a kiadások fedezetét és teljesíti a nyugdíjemeléssel, illetve az egyszeri juttatásként adható nyugdíjprémiummal kapcsolatos törvényi kötelezettségeket.

Másfelől azonban továbbra sem orvosolja a nyugdíjrendszer egyre súlyosabb méltánytalanságokat okozó belső konstrukciós hibáit, nevezetesen a következő összetevőket:

  • változatlan valorizációs rendszer miatt a nyugdíj összege nagyban függ a nyugdíjigénylés időpontjától (azonos életpályák esetén egy 2014-ben igényelt nyugdíj akár 50-60 százalékkal is kisebb lehet egy például 2019-ben igényelt nyugdíjnál kizárólag annak következtében, hogy a 2019-ben igényelt nyugdíj esetén az időközi nemzetgazdasági átlagkereset-növekedést tükröző, azaz sokkal előnyösebb valorizációs szorzókat kell alkalmazni a nyugdíj alapjául szolgáló nettó havi életpálya átlagkereset kiszámítása során - és ez változatlanul fennáll a 2020-as, majd a 2021-es nyugdíjigénylések esetében is, gyakorlatilag mindaddig, amíg a bruttó bérek emelkedése tart a jövőben)
  • a változatlan nyugdíjemelési rendszer miatt a nyugdíjak összegét kizárólag az előre jelzett infláció mértékével kell emelni, így a jövő évi 2,8 százalékos emelés ismét arra kényszerítheti a nyugdíjasokat, hogy a várhatóan magasabb tényleges infláció miatt végső soron ők hitelezzenek 11 hónapon keresztül a magyar államnak (amelynek csak novemberben kell rendeznie a pótlólagos emelést vagy egyszeri korrekciót az előrejelzettnél magasabb tényleges infláció esetén), ráadásul a kizárólag az infláció mértékétől függő nyugdíjemelés miatt a nyugdíjak vásárlóértéke jövőre is tovább csökken az aktív keresők háromszor gyorsabb ütemben növekvő átlagkeresetéhez viszonyítva (kevésbé udvariasan fogalmazva: a nyugdíjasok relatív elszegényedése tovább gyorsul),
  • a változatlan nyugdíjemelési rendszer emellett további méltánytalanságot okoz, hiszen az egységes százalékos emelés miatt a néhány tízezer forintos nyugdíjat ugyanúgy 2,8 százalékkal emelik majd januárban, mint a több százezer forintos nyugdíjakat. Erre valódi megoldást csak azt jelenthetne, ha a nyugdíjemelés ismét vegyes rendszerűvé változna, vagyis az emelés mértéke nem csak a pénzromlás mértékétől, hanem a nemzetgazdasági átlagbér növekedésének ütemétől is függene valamilyen mértékben.