A kormány a választási év előtt alaposan rákapcsolt a nyugdíjasoknak kedvező intézkedésekre: novemberben garantált plusz 80 ezer forint, februárban pedig egyhavi juttatásnak megfelelő összeg üti a nyugdíjasok markát.

Ezek az intézkedések azonban már rövid távon meg fognak érződni a nyugdíjkassza így is feszülő derékszíján, a hosszú távú, strukturális problémák elkerülése miatt később szigoríthat is a kormány: akár a nők kedvező nyugdíjba vonulási feltétele is veszélybe kerülhet. Miközben a többség bizony az államtól várja azt is, hogy ne szegényedjen el öregkorára - olvasható a forbes.hu-n.

Kapcsolódó

Habár a jelenlegi inflációs környezet és az átlagnyugdíjak mértéke mellett alapvetően szükséges intézkedésnek tekinthető mind a nyugdíjprémium, mind pedig a 13. havi nyugdíj, a költségvetésre elég nagy terhet ró a kormány pénzosztása. Egy havi plusz juttatás 320 milliárd forintba kerül az államnak. Ez olyan, mintha a nyugdíjkasszának a 8-9 százalékát odaadnánk a nyugdíjasoknak pluszban: a gondok pedig ott jelentkeznek, hogy a kassza derékszíja már így is elég szorosra van véve.

Kényezteti a nyugdíjasokat a pénzeső, de a kassza bevételi oldalán komoly problémák merülhetnek fel jövőre. Csökken a szociális hozzájárulási adó, az egyik legfontosabb nyugdíjjárulék-képző elem. 

„Sok a probléma a finanszírozással – a szociális hozzájárulási adó csökkentése rémületesen megvágja a nyugdíjkassza bevételét, mert a szocho az egyéni társadalombiztosítási járulék mellett a kassza legfontosabb bevételi forrása” – magyarázza Farkas András.

Ha ezt a forrást csökkentjük – márpedig a szociális hozzájárulási adó az elmúlt években 27 százalékról 15,5 százalékra csökkent, jövőre pedig 13 százalékra fog esni –, más forrásból kell a hiányzó összeget előteremteni. Az egyik ilyen pótbevétel a magas foglalkoztatottságból származhat: ha számosságban és mértékben is nőnek a bérek, pörög a gazdaság, akkor az egyéni fizetések növekedése miatt a járulékok összege is nő.

Ezzel tervezhetnek is a költségvetésben, de kérdés, hogy a 13 százalékra csökkentett szocho nyugdíjalapot megillető része elegendő fedezetet teremt-e a növekvő nyugdíjkiadásokra.

„Minden évben jön ez a 320 milliárdnyi plusz tétel – ezt nagyon nehéz lesz kigazdálkodnia a költségvetésnek, hacsak nem évről évre 7 százalékos GDP-emelkedéssel számolunk. De ez elég valószerűtlen” – mondta.

A korábbi reményekkel ellentétben ez amúgy már jövőre sem fog összejönni, utána pedig a bázis már jóval magasabban lesz, mert az idei évet már kevésbé sújtották a korlátozások, lezárások.

Jöhetnek a szigorítások, hogy átugorjuk a finanszírozási hiányt

Ha nem nő olyan iramban a gazdaság, hogy a plusz juttatásokat kigazdálkodja a kormány, bizonyos szigorításokat is életbe léptetnek egy megszorult kassza esetén. Ez valószínűleg nem a választási évben fog megtörténni – de 2023-tól eléggé valószínű, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási feltételeihez is hozzá kell nyúlni.

A jelenlegi jogszabály szerint a nőknek 40 év jogosító idő megszerzése után lehet kedvezményes nyugdíjba menni. Ennek a kedvezményes nyugdíjnak a bevezetésekor azonban még csak 62 év volt a korhatár.

A nyugdíjkorhatár nem, a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási feltétele várhatóan módosul majd a következő években. Április előtt azonban nem kell ettől félni.

„Elképzelhető, hogy a három éves korhatáremelést tükröztethetik a kedvezményes nyugdíjfeltételekben: így nem negyven, hanem már 43 év kell majd a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához” – mondta a nyugdíjszakértő.

Nagyon nagy a vita és a nyomás a nyugdíjemelés rendszerével kapcsolatban is: jelenleg problémás, hogy kizárólag az inflációtól függnek az emelések. Mindaddig, amíg a nemzetgazdasági nettó átlagkereset gyorsabban nő, mint az infláció, az minden évben egyre jobban leszakítja a nyugdíjasokat a többi aktív keresőtől.