A módosításba sokféle dolgot lehet belemagyarázni, eddig hivatalos magyarázatot nem hallottunk - figyelmeztetett a szakember. A mostani rendszerben egy keresetet többféle járulék terhel: van egy nyugdíjjárulék (10 százalék), a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 százalék) és a munkaerő-piaci járulék (1,5 százalék) helyett a jövő évtől egységes járulék (18,5 százalék) jelenik meg az adórendszerben. Ezen felül vannak a munkáltatókat terhelő járulékok, így a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szochó) és a szakképzési hozzájárulás (1,5 százalék).
Lehet, hogy adott esetben ez az intézkedés egy előkészítő lépés, arra szolgál, hogy az Európai Unióban elterjedt normál bruttó bérfelfogásához közelítsük a mai magyar - minden más államétól eltérő - bérfelfogást. Röviden összefoglalva: ha ma Magyarországon veszünk 100 forint bruttó bért, akkor erre kell rászámolni a munkáltatók által fizetendő járulékokat, vagyis a munkáltatóknak 100 forintnyi bruttó bér 119 forintba kerül.
A munkavállaló pedig ebből a 100 forintból fizeti a 18,5 százalékos munkavállalói járulékokat, valamint a 15 százalékos szja-t. Emiatt a bruttó bér fogalma pont "középütt" van és a világon semmit sem lehet hozzá mérni. Európa más országaiban nem így van, hanem ott a bruttó bér tükrözi, hogy az dolgozó pontosan mennyibe kerül a munkáltatónak az összes adónemet és járulékot figyelembe véve - vagyis a példa szerint ez lenne a fent említett 119 forint.
A módosításoknak köszönhetően viszont a nagyon speciális magyar felfogás jobban összhangba kerülhet az EU-s rendszerrel - értékelt.
Arra költik majd, amire csak akarják?
A másik ok bonyolultabb: meglehet, hogy ez az intézkedés, a kormányzati mozgástér növelésére szolgáló. Miért vonták össze korábban a munkáltatók teljesen egyértelmű tb-járulékait? - tette fel a kérdést. Mert így megszűnt az a jellege ezeknek a tételeknek, hogy pántlikázottak, tehát kizárólag egy adott célra fordíthatók. Vagyis a korábbi tb-hozzájárulás kizárólag a tb-kasszákhoz kerülhetett, ám amióta bevezették a szochót, már minden évben a költségvetési törvény írja elő, hogy mire lehet fordítani ennek bevételeit - ezzel megszűnt az a kötelezettség, hogy kizárólag nyugdíj-, vagy egészségbiztosítás fedezetére kell költeni azokat.
Az elmúlt évek tükrében azt látni, hogy ennek következményeként arányaiban egyre kevesebb jut az egészségügyre, ugyanakkor a nyugdíjkasszába még szépen futnak be a bevételek és a nyugdíjaknak meg van a fedezete a szochó meghatározott hányadából is. Ám abban a pillanatban, hogy már nem csak a munkáltatói részről, hanem a munkavállalói részről is ilyen összevont járulék létezik majd, akkor megszűnik az a bizonyos megcélzott 10 százalékos nyugdíjjárulék, és lesz egy 18,5 százalékos járulékfajta, amit már úgy lehet felosztani, ahogy azt az adott kormányzati igény kívánja. A merev, pántlikázott rendszer helyett, tehát lehetőség van arra, hogy a pénzeket tehát oda csoportosítsák át, ahol éppen "vészhelyzet" van - magyarázta Farkas.
Megnyugtatásképpen annyit hozzáfűzött, hogy jelenleg a nyugdíjtörvényben szerepel az a rendelkezés, hogy ha nem lenne elég a járulékbevétel a nyugdíjak fedezetére, akkor a költségvetésnek kötelessége külön előirányzattal kiegészíteni a szükséges mértékig a nyugdíjkasszát. Erre egyébként már többször is sor került az utóbbi években, és a 2020-as költségvetési törvényben is van egy 46 milliárd forintos tétel ilyen jogcímen.