Elkészült a francia Natixis bank legfrissebb tanulmánya, ebben 44 ország időseinek helyzetét vizsgálták és hasonlították össze. Az éves rendszerességgel megjelenő, Global Retirement Index címet viselő kutatás négy fő szempontot vesz sorra: az egyes országok egészségügyi helyzetét, bizonyos makrogazdasági adatokat (pl. infláció), a környezet állapotát (pl. levegőminőség), valamint az országban uralkodó jövedelmi viszonyokat. A tanulmányból kiderül, hogy idősként mely nyugat-európai országokban a legjobb élni, de Magyarország kilátástalan helyzete is lelepleződött: miközben az országok java fel tudott emelkedni 2020-hoz képest, aközben hazánk az évek múlásával csak egyre rosszabb teljesítményt produkál.
Hazánk a kke-régió országai közül csaknem mindegyik vizsgált mutató alapján a legutolsó helyet foglalja el. Különösen leszakadtunk az egészségindex és az életminőség-index szerint, de sereghajtó helyen állunk az időskori pénzügyekben is. Az ország jövedelmi viszonyait, például a jövedelemegyenlőtlenségeket mérő „anyagi jólét-index” az egyetlen, amelyben sikerült megelőznünk egy szomszédunkat, Szlovákiát. Ezek következtében Magyarország a globális nyugdíj-indexben (GRI) mindössze 58 pontot ért el idén, amivel a régió legrosszabb teljesítménye.
Az utóbbi 7 évben egyre drasztikusabban leszakadtunk
A koronavírus-válsággal sújtott 2020-as évben lényegesen rosszabbodott az európai idősek helyzete. 2021-re azonban a többség már erősödni tudott, és a „gyengébben” teljesítők is megtartották az egy évvel ezelőtti szintet. Kivételt képez Magyarország: sajnos a régió egyetlen országaként hazánkban egy év elteltével még nehezebb helyzetbe kerültek az idősek.
Ezzel a valaha szerzett második legrosszabb pontszámunkat állítottuk be idén, sőt, most kerültünk a legmesszebbre a vizsgált országok mediánpontszámától. Ezek alapján kijelenthető, hogy a reményekkel ellentétben nincs is reális esélyünk arra, hogy belátható időn belül utolérjük Ausztriát, vagy akár Szlovéniát és Csehországot.
Milyen időskorra számíthatunk Magyarországon?
A tanulmány megállapításai szerint a következő évtizedekben számos veszéllyel kell szembenézniük az időseknek, illetve az időskor felé közeledő aktív dolgozóknak. Egyre nagyobb kockázatot jelent például az infláció, ami jelenleg nálunk a legmagasabb egész Európában. A kutatásban megkérdezettek 72%-a fél attól, hogy az infláció fenyegetni fogja az időskori pénzügyi biztonságát, a jövedelme vásárlóértékének rosszabbodásán keresztül.
További veszélyt jelent a nyugdíjkorhatárok emelkedésének lehetősége. Kiderült, hogy a romló demográfiai helyzet (és a növekvő államadósságok) miatt a fejlett világ országaiban elkerülhetetlen a korhatáremelés, a nyugdíjak csökkentése, vagy ezeknek valamilyen kombinációja. Nem képez kivételt ez alól Magyarország sem: 2022-re fejeződik be a mostani korhatáremelési ciklus, és könnyen elképzelhető, hogy a következő évtizedekben a kormányok ismét ehhez az eszközhöz fognak folyamodni, akár 70 év fölé emelve a korhatárt.