Úgy nyilatkozott: a magyar nyugdíjrendszer semennyire nem nevezhető átláthatónak és előre tervezhetőnek. Senki nem látja előre az élete során, hogyan nő a nyugdíja, hogyan épülnek a jogosultságai, mennyi járulékot érdemes fizetnie. Emiatt az állami nyugdíjrendszer motiváló ereje nulla, sőt, inkább negatív.

Az átláthatóság hiányát elsősorban az okozza, hogy a bruttó kereseteinkből nettó nyugdíjat számol a rendszer, emiatt olyan bonyolult számítás-sorozat szükséges a nyugdíj kiszámításához, amit földi halandó föl nem fog. A megoldás egyszerű: a világ összes fejlett nyugdíjrendszerének példáját követve át kell állítani a rendszert a bruttó nyugdíjszámításra. A bruttó keresetekből számított nyugdíj így maga is bruttó összegű lenne, vagyis adó- és járulékterhet viselne - ezzel egyúttal azt a méregfogat is kihúznánk, hogy a nyugdíjasokat "el kell tartania" az aktív korosztályoknak.

Kapcsolódó

A bruttó szemlélet révén egycsapásra átláthatóvá és követhetővé válna mindenki nyugdíjvárománya, s végre az egyéni nyugdíjszámla bevezetése előtt sem tornyosulnának akadályok. Az összes fejlett nyugdíjrendszerben a nyugdíjak összege bruttó összeg, az utolsó mohikánok egyikeként a számunkra mindig is kiemelt példaként szolgáló Németország is fokozatosan átáll a bruttó-bruttó szemléletre - magyarázta Farkas András.

Mennyi a realitása,, hogy nyugdíjas éveikben még többen fognak dolgozni?

Az öregségi nyugdíjban részesülő kicsivel több, mint 2 millió ember közül a legutóbbi statisztikai jelentés (2019. október) alapján 115 ezren dolgoznak, ami jelentős növekedés a tavalyi létszámhoz képest. (A NAV adatai szerint ennél jóval többen: 220 ezren dolgoznak nyugdíj mellett munkaviszonyban, vállalkozó jogviszonyban, eseti megbízási és egyéb más szerződések alapján.)

Miután azonban a 65 év feletti magyarok arányszáma - ami pontosan tükrözi a lakosság öregedését - nagyon gyorsan nő (ma minden hatodik, 10 év múlva már minden negyedik, 2050 után pedig közel minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz), a munkaerő iránti égető igényt egyre nagyobb részben csak a nyugdíjasok köréből lehet majd kielégíteni. A valóságban egyébként még ennél is drámaibb a Magyarország területén tapasztalható demográfiai öregedés, hiszen a fiatalabb korosztályok tagjai közül több, mint 600 ezren tartósan külföldön dolgoznak, akiknek egyelőre eszük ágában sincs hazatérni, következésképpen a munkáltatóknak (a munkavállalás céljából engedélyezett ukrán, kínai, vietnami és hasonló migráció, valamint a nem dolgozó nők mellett) lassan valóban nem marad más toborzási forrása, mint a nyugdíjas társadalom.

A kényszerhelyzet nyilván egyre inkább ösztönözheti majd a nyugdíjasok felvételére a munkáltatókat, annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon minden elvi tiltás dacára erősen rontja a nyugdíjasok esélyeit az alig leplezett életkori diszkrimináció. Emellett a legnagyobb munkáltató, az állam továbbra sem teszi lehetővé az állami alkalmazottak számára a nyugdíj mellett változatlan jogviszonyban történő további munkavégzést (a nyugdíj és az illetmény nem vehető föl együtt, a nyugdíj folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik a nyugdíja mellett - ha egyáltalán megkapja ehhez az előzetes kormányzati hozzájárulást).

Az sem mellékes tényező, hogy milyen egészségi állapotban éli meg valaki a nyugdíjas életkorát, és e tekintetben Magyarország különösen rosszul áll. Az időskorban várható további élettartamon belül ugyanis a várható egészséges élettartam tekintetében a legrosszabbak közé tartozunk az OECD tagállamai között (a nyugdíjkorhatár betöltésétől várható további élettartamunknak átlagosan csak az egyharmadát töltjük egészségben), s ez nyilván a legkeményebb korlátja a nyugdíj melletti munkavégzésnek, bármilyen elszántan állította is valaki korábban, hogy a leendő nyugdíja mellett tervezett munka révén győzi majd le a jövő anyagi nehézségeit.

Mindezek alapján az a sokak által hangoztatott megoldás, amely szerint az időskori anyagi gondokat majd a nyugdíj melletti munkavállalással oldják meg, a legtöbb esetben egyszerű önbecsapás, veszélyes illúzió - írja a Biztosítási Szemle.