Nagyon árulkodó adatok jelentek meg a nyugdíjakról az Állami Számvevőszék jelentésében, amit a 2019-es költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényjavaslathoz csatoltak. Ebből világosan kiderül, hogyan térítik el az új nyugdíjasok járandóságai az egy főre jutó ellátásokat. Ennek oka pedig az induló nyugdíjak egyre magasabb összege, ami mind nagyobb differenciát okoz az idősek között - olvasható a portálon.

Az ÁSZ jelentésében a következő megállapítás szerepel: A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma évek óta csökken (2017-2020. január közt közel 3 százalékkal), ez idő alatt a teljes havi ellátás átlagos összege 15,6 százalékkal emelkedett. Ez a nyugdíjak összegét tekintve azt jelenti, hogy míg 2017. januárjában a teljes ellátás havi átlaga 112 005 forint volt, addig 2020. januárjában 129 444 forint.

Kapcsolódó


Visszaszámolva a vizsgált időszak nyugdíjemeléseivel (figyelembe véve az évközi emeléseket is, amelyekre a tervezettnél magasabb infláció miatt volt szükség), azt kapjuk, hogy az ÁSZ jelentésében közöltnél alacsonyabb összeg jön ki 2020. januárjára. (A teljes ellátás ebben az esetben vélhetően az öregségi ellátást fedi.)

Ebben a három évben az alábbi - a későbbi nyugdíjba beépülő - emeléseket hajtották végre:

  • 2017 november: 0,8 százalék
  • 2018 január: 3 százalék
  • 2019 január: 2,7 százalék
  • 2019 november: 0,7 százalék
  • 2020 január: 2,8 százalék

Ezek és a 2017. januári havi átlag szorzata 123 631 forintot ad ki 2020 januárjára. Az ÁSZ jelentésében viszont 129 444 forint szerepel utóbbi időpontra. A különbözet 5813 forint: ennyivel volt tehát magasabb az idén év eleji nyugdíj átlaga, mint ami az emelésekből adódna.

Erre pedig csak az lehet a magyarázat, hogy az időközben nyugdíjassá válók induló ellátásának összege húzza fel az átlagot. Az elmúlt évek intenzív béremelései sokkal jobb helyzetbe hozták a most nyugdíjba vonulókat, mert a járandóságuk kiszámításakor magasabb béralapról indulhattak, mint az aktív éveiket korábban befejezők - írta az mfor.hu.

Ennél még nagyobb különbségek is lehetnek

A fent részletezett hatást a magyar nyugdíjrendszer számítási modellje hozza létre: a nyugdíj alapjául szolgáló úgynevezett nettó havi életpálya átlagkereset kiszámolása során ugyanis a nyugdíjazás előtti évek nettó kereseteit a nyugdíjazást megelőző év átlagos nettó kereseti szintjéhez igazítják.

2016 előtt ez a probléma nem merült fel, mert a reálbérek nem nőttek, sőt volt olyan év, amikor csökkentek. Ezt követően viszont beindult a szociális hozzájárulási adó (szocho) kulcsának csökkentésével is támogatott bérnövekedés. Egy ilyen mechanizmusban az átlagnyugdíj nemcsak, hogy nagyot csökken a nettó keresethez képest, hanem az újonnan nyugdíjba vonuló évjáratok ellátása az előző éviekhez képest évente körülbelül 10 százalékkal növekszik. A 2018 után induló nyugdíjak pedig már közel 30 százalékkal magasabbak lesznek, mint a 2017 előttiek - mutatott rá még tavaly Simonovits András nyugdíjszakértő, lapunknak adott interjújában.