Komoly különbséget jelenhet a kezdő nyugdíj megállapítása esetében az a tényező, hogy az elmúlt időszakban - főként 2016-tól - emelkedik az úgynevezett valorizációs szorzó. Ez mérőszám éppen azért felel, hogy az egész életpálya során szerzett nettó átlagkereseteket ne "egy az egyben" vegyük figyelembe a nyugdíjszámítás során, hiszen egy 1988-ból származó jövedelem számszerűen jóval alacsonyabb mint egy jelenlegi nettó kereset, ezért arányosítani.

A valorizációs szorzó évenkénti emelkedése miatt célszerű akár kissé ki is tolni a nyugdíjba vonulást, hogy a nyugdíjigényünk már a következő évre szóljon, és ránk a magasabb szorzó vonatkozzon - olvasható a portálon. Dezse Tivadar okleveles közigazgatási és nyugdíjjogi szakértő szerint azonban, ha valakinek nem adott év december 31-e vagy következő év január 1-je közül kell választania, hanem több időt vár a nyugdíjazással, már nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy minden esetben jobban jár.

Kapcsolódó

A minél későbbi nyugdíjba vonulás nem mindenkinek, sőt csak kevés embernek kifizetődő stratégia - egy téves információkon alapuló döntést pedig tényleg nem lehet már helyrehozni - írta a szakértő. Dezse szerint két fontos tényezőt hagy ki a kalkulációból az, aki késlelteti a nyugdíjazását arra számítva, hogy a valorizációs szorzó emelkedésével majd több nyugdíjra számíthat:

Rendszerint nem kalkulálunk a fel nem vett nyugdíj összegével: ha például egy átlagos keresetű nyugdíjas korú személy 2016 helyett 2019-ben kérte volna az ellátása megállapítását, az tény, hogy 200 ezer forint helyett 270 ezer forint lenne a nyugdíja. Azonban az eltelt három év alatt nem vett fel 7,2 millió forintot, ebből pedig az következik, hogy a magasabb nyugdíj több, mint 100 hónap, azaz 8,33 év alatt térül meg. Így a példa szerint nyugdíjazott személynek akkor lesz nyeresége a nyugdíjigény késleltetéséből, ha ennél tovább él.

Emellett nem számolunk általában a további jövedelmekkel. Dezse Tivadar két esetet különít el: 1) amikor valaki tovább dolgozik, tudatosan növelve ezzel a nyugdíjszámítás alapját, a szolgálati évei számát, várva a valorizációs szorzó emelkedését, vagy 2) amikor valaki csak vár, és nem dolgozik közben.

Egyéni élethelyzet kérdése

Ha valaki nem dolgozik tovább, miközben már kaphatná a nyugdíjat, de keresete sincs, minél tovább vár, annál kevésbé térül meg a késlekedés. Viszont, ha az illető dolgozik, az átlagszámításba bekerülő új jövedelmek módosítják az átlagkeresetét. Ez pedig jelentheti az átlag növekedését, de nem minden esetben. A 2017-2018 során szerzett, járulékalapot képező jövedelem miatt akár kevesebb is lehet a 2019-es átlag a 2016-osnál. A valorizációs szorzó lehet magasabb, de az alap, amivel szorozzuk alacsonyabb, így összességében nem sokat nyer, aki később adja be az igénylést - és ha nem csak az anyagi oldalról közelítjük meg, "elveszíti" a munkával töltött plusz éveket is, amit nyugdíjban tölthetett volna.

A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy túlzó leegyszerűsítést azt állítani, hogy mindenki jól jár, aki vár a nyugdíjazásával. Ez inkább azokra vonatkozik, akik egyébként is év végén mennének nyugdíjba, és rövid idővel kitolják azt, hogy már a következő éves valorizációs szorzó szerint kapják a nyugdíjukat. Minden más nyudíjigénylés egyedi eset - idézi a pénzcentrum.hu.