Így számolják a nyugdíjakat ezentúl: megjelent a rendelet

A Magyar Közlöny április 4-i számában végre megjelent a valorizációs szorzókról szóló kormányrendelet, amelynek normál esetben már legkésőbb március 31-én meg kellett volna jelennie - számolt be róla hétfő este a Napi.hu.

Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak.

A hétfő esti Magyar Közlönyben pedig kormányrendeletként végre megjelent - és április 6-án, szerdán hatályba - a legújabb szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 447,153-as (!) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 77,497 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 5,25. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2,202. Az öt legutolsó évben pedig:  2016-ra 1,67-es, 2017-re 1,478-as, a 2018-ra 1,328-as, 2019-re 1,192-es, 2020-ra pedig 1,087-es szorzó vonatkozik. (Egy évvel korábban az utolsó évi, azaz 2020-ra vonatkozó szorzó 9,7 százalék volt.)

A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne.

Minden év elején, így a 2022. január és március közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is, csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé - ez történt meg szerda este. A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2022-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincnégy évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.

A valorizálás fő oka, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül. Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2022-ben elért jövedelemmel. A szintre hozás az úgynevezett valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente határoznak meg.

 

A friss valorizációs (8,7 százalék) szorzót Farkas András nyugdíjszakértő még február közepén csaknem pontosan eltalálta, azt írta ugyanis, hogy 8,6 százalékkal nőhetnek a 2022-es nyugdíj-megállapítások esetén.

A KSH adatai alapján 2021. január-decemberben a bruttó átlagkereset 438,8 ezer forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 449,6 ezer forint volt. Ugyanebben az időszakban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 291,8 ezer forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 3000,5 ezer forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó átlagkereset pedig 8,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A nyugdíj-megállapítás évében hatályos valorizációs szorzókat az adott év márciusában megjelenő kormányrendelet határozza meg. Emiatt a 2022. első negyedévében nyugdíjat igénylők részére a végleges nyugdíjösszegük meghatározására nyitva álló ügyintézési határidő csak 2022. április 15-én jár le, addig csak nyugdíjelőleget állapíthatnak meg a részükre.

A nyugdíjszámítás fő elemei:

• nettósítás,
• valorizálás, azaz szintre hozás,
• degresszió,
• szolgálati idő szerinti mérték.

Az 1950-től minden egyes évre vonatkozó új valorizációs szorzók az itt elérhető kormányrendeletben találhatóak. A nyugdíjszámítás folyamatáról és a valorizációról pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.

Minél később igényli a nyugdíját, annál jobban járhat

Miután a kalkulációnál a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben különösen fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a kezdőnyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is – állapította meg Farkas András nyugdíjszakértő.

Mindez nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára (Nők 40) is vonatkozik, mivel mindkettőt ugyanolyan szabályok szerint számítják.

Ezzel szemben világszerte a modern nyugdíjrendszerekben jellemzően nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen alapvetően igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik.

Magyarországon viszont az a helyzet, hogy – mivel meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, és ezzel párhuzamosan a valorizációs mértékek is ugrottak – a 2010-es évek derekától kezdődően minél későbbi esztendőben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összeget kaphat: akár 60-70 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után öt-hat évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját.