Ha azt nézzük, hogy a rezsicsökkentés óta 30-40 százalékkal csökkentek a világpiaci árak, amin az állam mintegy 100 milliárd forintot nyert, akkor az egyszeri, fejenként 9 ezer forintos juttatás aprópénz. Hiszen a töredékét adja oda az állam annak, amit nyert a befagyasztott fogyasztói árak mellett a korábbinál olcsóbban beszerzett energián - magyarázta a portálnak - Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke.

Azt, hogy ugyanannyit kap minden nyugdíjas, el tudja fogadni, de ő inkább csak az alacsonyabb nyugdíjúaknak adott volna rezsiutalványt, vagy csak az átlagnyugdíjig, vagy az átlagnyugdíj másfélszereséig. Akiknek nagyon magas a nyugdíjuk, azoknak a 9 ezer forint észre sem vehető, akiknek pedig nagyon alacsony, azoknak többet kellett volna adni szerinte.

Kapcsolódó

Inkább építették volna be a nyugdíjba

Sokkal olcsóbb és egyszerűbb lett volna a nyugdíjhoz hozzácsapni az összeget - vélekedett egyöntetűen Jankovics Györgyi, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke, Juhász László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnökével és Karácsony Mihály.

Nem kellett volna utalványt nyomtatni, a postának kihordani, és a felhasználás is egyszerűbb lett volna. Ahogy a nyugdíjkorrekciót is közvetlenül kapják meg a nyugdíjasok. A nyomtatáson és a kihordáson megspórolt összeget szintén a nyugdíjasok kaphatták volna meg. Karácsony Mihály megemlítette, az Erzsébet-utalványból milliárdos haszna volt az utalványforgalmazónak - a rezsiutalványt is ők fogják kibocsátani.

Aprópénz, miközben elvesznek a nyugdíjasoktól

Juhász László szerint akkor is nagyon csekély az összeg, ha azt nézzük, mekkora lemaradásban vannak a nyugdíjak. Ha az utóbbi 10 évben is úgy számolták volna a nyugdíjakat, mint korábban, akkor egy átlagnyugdíjas ma 23 ezer forinttal kapna többet havonta, ami évente plusz 276 ezer forintot jelentene. Számítása szerint ennyit vesz ki a kormány évente az átlagnyugdíjas zsebéből, miközben visszaad most 9 ezer forintot.

A nyugdíjrendszert a válság és az IMF-hitel miatt változtatták meg Bajnai Gordonék - a válság elmúlt, az IMF-t elküldtük, a nyugdíjak meg maradtak. A kormány másra használja a nyugdíjcélú befizetéseket, illetve folyamatosan csökkenti a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adót (az egykori munkáltatói nyugdíjjárulékot), amivel gyakorlatilag a nyugdíjasoktól elvéve támogatja a béremeléseket. Az idei évben például mintegy 100 milliárd forintot hagynak ilyen úton a vállalkozóknál.

Az persze, hogy a bérek nőnek, örvendetes, csakhogy közben egyre nagyobb a szakadék a nyugdíjak és a bérek között, az induló nyugdíjak egyre jobban elhúznak a korábbiaktól, a korábbi nyugdíjasok pedig elszegényednek. Év közben a nyugdíjas kénytelen hitelezni a kormánynak novemberig, amikor egyben adják a nyugdíjkorrekciót a tényleges infláció alapján.

Az állam egyik zsebéből a másikba tesz pénzt

Némethné Jankovics Györgyi kicsit más irányból kevesellte az összeget. 2,6 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülővel és fejenként 9 ezer forinttal számolva összesen 23,4 milliárd forint a kormány "ajándéka". Ha már a gazdasági teljesítménnyel indokolnak, ez népességarányosan azt jelentené, hogy mindössze 100 milliárd forintnyi volt a GDP-növekedés. A tavalyi és idei tényszámok alapján azonban sokkal magasabb összegről lehet szó - ehhez képest méltatlanul alacsony az ajándék értéke szerinte.

Úgy látja, hogy a kormány nagyjából egyik zsebéből a másikba tesz át pénzt a rezsiutalvánnyal, hiszen gázszámlát már csak az állami tulajdonban lévő Nemzeti Közműveknél lehet fizetni. És közben még jól meg is túráztatja a nyugdíjasokat - idézi a 24.hu.