Október 17. a szegénység elleni küzdelem világnapja. Erre időzítve tette közzé friss adatait az Eurostat a 2017-es európai szegénységi mutatókról. Ebből az is kiderül, hogy mennyi volt 2017-ben a magyar mediánjövedelem.
Tavaly a magyar lakosság 25,6 százalékát, azaz 2 millió 456 ezer embert fenyegetett a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázata, míg Európában 112,9 millió embert, azaz a lakosság 22,5 százalékát. A magyar adat az Európai Unió kilencedik legrosszabbja.
Az Eurostat statisztikusai a szegénységet három szempontból közelítik meg, akit legalább az egyik érint, a fenti csoportban találja magát.
- A szegénység kockázata azokat érinti, akik olyan háztartásban élnek, ahol az egy főre eső ekvivalens jövedelem nem éri el a nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát még a szociális juttatásokkal együtt sem.
- A másik mutató a súlyos anyagi depriváció, amely azt jelenti, hogy a háztartás bizonyos javakat anyagi okokból nem tud megvenni vagy gondot jelent egyes költségek fedezete. Ilyen az autó, a televízió, a telefon vagy a mosógép. Ide tartozik, ha a háztartás nem tud fedezni egy váratlan kiadást, gondot jelent a fűtés, nem tudnak elmenni évente egy hétre nyaralni vagy elmaradnak a számlákkal.
- A harmadik csoportba az alacsony munkaintenzitású háztartások lakói tartoznak, ahol az 59 évnél fiatalabbak a teljes éves lehetséges munkaidejüknek maximum 20 százalékát töltik munkával.
A szegénység kockázata
A szegénység kockázatával érintett emberek számát a mediánjövedelemből számítják ki. A medián az az összeg, amelynél ugyan annyi ember keres többet, mint kevesebbet. Ez az a szám, amelyet például a Központi Statisztikai Hivatal évek óta nem közöl és amely jól kiegészítené az optimista átlagjövedelem-statisztikákat.
A nettó mediánjövedelem ugyanis a szociális juttatásokkal együtt 129 578 forint volt 2017-ben. Ebben minden háztartástípus keresete és szociális juttatása is benne van, így például a nyugdíjasoké is. Éppen ezért nem lehet ezt az összeget a KSH által minden hónapban közölt átlagbér-statisztikával összevetni, amelyet a legalább 5 főt foglalkoztató cégek adatközlése nyomán állít össze. Arra azonban választ adhat, hogy miért hüledezik sok magyar, amikor a 220 ezer forintos nettó átlagbéradatot olvassa.
A szegénység kockázata a magyarok 13,3 százalékát érinti, 1,1 százalékponttal kevesebbet, mint 2016-ban. Ennyien élnek olyan háztartásban, ahol az ekvivalens jövedelem kevesebb, mint havi nettó 77 700 forint. Ez az arány egyébként jobb, mint az EU 16,9 százalékos átlaga, csakhogy nem szabad elfelejteni, hogy tőlünk nyugatabbra egy szerényebb bérből is jobban meg lehet élni.
Részben jó, részben viszont riasztó hír, hogy ha az egyedül élő 65 év feletti emberekre szűrjük az adatokat, akkor kiderül, hogy körükben 10 százalék a szegénység kockázatával érintett ember, vagyis az Eurostat adatai alapján ennyien kapnak 77 700 forintnál kevesebbet. Az viszont már árnyalja a képet, hogy az elmúlt 10 évben soha nem volt még ilyen magas ez az arány: 2016-ban például 9 százalékot mértek, de 2015-ben 5,5 százalékon is járt a mutató.
Súlyos anyagi depriváció
A súlyos anyagi deprivációban élők aránya Magyarországon 14,5 százalék. Bár ebben a tekintetben nagyon sokat javult Magyarország helyzete, még mindig a negyedik legmagasabb az Európai Unióban, ahol az átlag 6,9 százalék.
Itt mutatkozik meg egyébként a magyar életszínvonal leszakadása Európától: a depriváció ismérvei ugyanis minden országban ugyan azok. Csakhogy míg egy szegénységben élő német esetében nem merül fel, hogy ne tudna legalább egy hétig nyaralni valahol, vagy fűteni a lakását, 1,4 millió magyarnál ezek valós problémák.
Itthon a depriváltak száma 2010 után kezdett nagymértékben emelkedni, 2013-ban 27,8 százalékot ért el ez a mutató, a kormány azonban számos olyan döntést hozott (hitelek forintosítása, végtörlesztés, rezsicsökkentés), amely érintette a mutató valamely komponensét.
A 65 év felettiek esetében a deprivált háztartások aránya csak 9,4 százalék, de ez a szegénység kockázatával szemben csökkent az elmúlt évekhez képest. Az európai átlagnál ugyanakkor ezt is magasabb.
Alacsony munkaintenzitású háztartások
Az alacsony munkanélküliség ebben a statisztikában is meglátszik: az Eurostat szerint itthon az embereknek mindössze 6,6 százaléka él olyan háztartásban, ahol az emberek csak a lehetséges munkaidejük ötödét töltik munkával - 2013-ban ez az arány még 13,6 százalék volt. Ebbe a közfoglalkoztatottak is beletartoznak. Az Európai Unió átlaga 9,3 százalék, de ez évről évre csökken.
A korábban említett 22,5 százalék a három mutató együtteséből áll, olyan embereket is magába foglalva, akiket több probléma is érint. A következő táblázatban összefoglaltuk az uniós adatokat, ahol Magyarország a nyolcadik helyen szerepel ugyan, de csak azért mert Horvátországból nem tudott adatot gyűjteni az Eurostat és a legfrissebb 2016-os mutató szerint ott rosszabb a helyzet, mint Magyarországon.
| 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | |
| Bulgária | 49,2 | 49,1 | 49,3 | 48 | 40 | 41,4 | 40,4 | 38,9 |
| Románia | 41,5 | 41 | 43,2 | 41,9 | 40,3 | 37,3 | 38,8 | 35,7 |
| Görögország | 27,7 | 30,9 | 34,7 | 35,6 | 36 | 35,7 | 35,5 | 34,8 |
| Litvánia | 34 | 33,1 | 32,5 | 30,8 | 27,3 | 29,5 | 30,2 | 29,6 |
| Olaszország | 25 | 28,1 | 29,9 | 28,5 | 28,3 | 28,7 | 30 | 28,9 |
| Lettország | 38,2 | 40,1 | 36,2 | 35 | 32,6 | 30,7 | 28,5 | 28,3 |
| Spanyolország | 26,1 | 26,7 | 27,2 | 27,3 | 29,2 | 28,6 | 27,9 | 26,6 |
| Magyarország | 29,9 | 31,5 | 33,5 | 34,8 | 31,8 | 28,1 | 26,2 | 25,5 |
| Ciprus | 24,6 | 24,6 | 27,1 | 27,8 | 27,4 | 28,9 | 27,7 | 25,2 |
| Észtország | 21,8 | 23 | 23,5 | 23,4 | 26 | 24,3 | 24,4 | 23,5 |
| Portugália | 25,2 | 24,4 | 25,3 | 27,5 | 27,5 | 26,6 | 25,1 | 23,3 |
| Európai Unió | 23,8 | 24,3 | 24,8 | 24,6 | 24,4 | 23,8 | 23,5 | 22,5 |
| Luxemburg | 17,1 | 16,8 | 18,4 | 19 | 19 | 18,5 | 19,8 | 21,5 |
| Belgium | 20,8 | 21,1 | 21,7 | 20,9 | 21,2 | 21,1 | 20,7 | 20,4 |
| Lengyelország | 27,8 | 27,2 | 26,6 | 25,5 | 24,3 | 23,2 | 21,5 | 19,3 |
| Málta | 21,2 | 22,1 | 23,1 | 24 | 23,8 | 22,4 | 20,1 | 19,2 |
| Németország | 19,8 | 19,9 | 19,6 | 20,4 | 20,6 | 20 | 19,7 | 19 |
| Ausztria | 18,9 | 19,2 | 18,5 | 18,8 | 19,2 | 18,3 | 18 | 18,1 |
| Svédország | 17,8 | 18,5 | 17,8 | 18,2 | 18,1 | 18,6 | 18,2 | 17,5 |
| Dánia | 18,4 | 17,6 | 17,5 | 18,3 | 17,9 | 17,7 | 16,8 | 17,2 |
| Szlovénia | 18,3 | 19,3 | 19,6 | 20,4 | 20,4 | 19,2 | 18,4 | 17,1 |
| Hollandia | 15,1 | 15,7 | 15 | 15,9 | 16,5 | 16,4 | 16,7 | 17 |
| Franciaország | 19,1 | 19,1 | 19,1 | 18,1 | 18,5 | 17,6 | 18,1 | 16,9 |
| Szlovákia | 20,6 | 20,6 | 20,5 | 19,8 | 18,4 | 18,4 | 18,1 | 16,3 |
| Finnország | 16,9 | 17,9 | 17,2 | 16 | 17,3 | 16,8 | 16,6 | 15,7 |
| Cseh Köztársaság | 14,4 | 15,3 | 15,4 | 14,6 | 14,8 | 14 | 13,3 | 12,2 |
| Írország | 27,3 | 29,4 | 30,3 | 29,9 | 27,7 | 26 | 24,2 | |
| Horvátország | 31,1 | 32,6 | 32,6 | 29,9 | 29,3 | 29,1 | 27,9 | |
| Egyesült Királyság | 23,1 | 22,7 | 24,2 | 24,7 | 24,1 | 23,5 | 22,2 | |
| Forrás: Eurostat (valamennyi háztartás) | ||||||||
Fordulat a nyugdíjasoknál
Az adatokból kitűnik, hogy míg az elmúlt években a szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel sújtott egyedülálló nyugdíjasok aránya csökkent, 2017-ben ez a trend megfordult és 18,5 százalékról 19,4 százalékra emelkedett a mutató. Ebben része lehet annak is, hogy tavaly a nyugdíjak reálértéke lényegében stagnált.
Az időskori szegénység egyébként az Európai Unióban is emelkedett, bár nem olyan mértékben mint Magyarországon.
A kép forrása: Shutterstock