Tavaly a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel, 1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal, a GDP-arányos államadósság további, év végére 67 százalékra mérséklődésével, valamint 2,8 százalékos inflációval tervezett, amikor júliusban elfogadták az idei évre szóló költségvetést.

Így tervezték meg a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat is, mivel a magyar nyugdíjemelést az inflációhoz igazítják, míg ha a GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, akkor az afölötti rész után nyugdíjprémiumot is fizetnek. Ez utóbbit még a Bajnai-kormány vezette be a 2008-as gazdasági válság után, amikor döntöttek arról, hogy a 13. havi nyugdíjat eltörlik.

Kapcsolódó

Most viszont a kormány tervei nyugdíjas fronton jó eséllyel teljesen borulnak, köszönhetően az elmúlt kilenc hónap geopolitikai bizonytalanságainak. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború ugyan rendeződni látszik, de Donald Trump elnök figyelme így az EU ellen fordult, miközben elmélyítette konfliktusát Iránnal, és egy veszélyes rendezési tervet dolgozott ki az izraeli-palesztin ellentét kezelésére, ami csak újabb feszültségek forrása. Idén pedig a koronavírus újabb bizonytalanságokat hozott a világgazdaságban, mert Kína már most biztosan hetekre lebénult. Az eurózóna és a világ második legnagyobb gazdaságának lassulása pedig Magyarország gazdasági helyzetét is jelentősen befolyásolja.

Ha Varga jól számol, akkor 10 000 forinttól esnek el a legtöbben

A pénteken közölt adatok szerint a tavalyi utolsó negyedévben 4,5 százalékkal bővült a magyar gazdaság teljesítménye, az év egészében pedig 4,9 százalék volt a növekedés. Viszont Varga Mihály pénzügyminiszter még ugyanezen a napon arról beszélt, hogy

2020-ra visszaesésre számítanak, a gazdasági tárca a korábbi 4 százalékról 3,5 százalékra korrigálta idei GDP-bővülési előrejelzését.

Ez viszont azt jelenti, hogy ha igaza lesz, akkor a nyugdíjprémiumtól elesnek az idén az idősek. Bár tavaly is részesültek a nagy növekedés után járó juttatásból, egyelőre csak a 2018-as zárszámadás van meg, amelyből tudható, hogy akkor 35,912 milliárd forintjába került a költségvetésnek, hogy részesüljenek 4,3 százalékos növekedésből.

A nyugdíjprémium akkor 0,8 százalék után járt - ez a növekedési mutató és a 3,5 százalékos küszöb érték különbsége -, a képlet pedig az, hogy a jogosult személy november hónapra folyósított nyugellátása 25 százalékát szorozzák meg a különbséggel. Viszont a juttatás felfelé nem nyitott: legfeljebb 20 000 forinttal szorozzák a növekedés-3,5 százalék különbségét, független attól, hogy mennyivel nagyobb az egyes személyek nyugdíjának negyede, mint a húszezres limit.

2020-ra a kormány 4 százalékkal számolt, ha pedig ez valósult volna meg, akkor 0,5 százaléknyi prémiumérték után járt volna a bónusz a nyugdíjasoknak. Ami egy 80 ezer forintos nyugdíj esetében azt jelentette volna, hogy 10 000 forint pluszt kaptak volna az idősek novemberben (a képlet ez esetben 80 000*0,25*0,5=20 000*,05=10 000). Vagyis lényegében akinek legalább ekkora a nyugdíja, ennyit veszít, ha csak 75 000 forintos juttatást kap, akkor 9 375 forinttól esik el.

Ha valaki nyugdíjminimumot kap (28 500 forint), akkor 3 563 forintot nem kap meg.

A költségvetési törvényben 20,432 milliárdot irányoztak elő céltartalékként erre a fajta bónuszra, ha pedig a pénzügyminiszternek igaza van az idei növekedésről, akkor mind megtarthat az állam. Ez megközelítőleg akkora összeg, mint amennyiért 352 darab új autóbuszt vásárol a Volánbusz, de megegyezik azzal az összeggel is, amennyibe egy Gripen vadászbombázó repülőgép került volna 2016-ban, netán amennyit babaváró hitelek kamattámogatására ad az állam 2020-ban.

Amúgy is hitelezik az államot

Rossz hír az is, hogy a KSH által csütörtökön közölt friss adatok szerint 2020 első hónapjában 4,7 százalékra nőtt az év/év infláció a magyar gazdaságban. Az érték jócskán felülmúlja a 4,4 százalékos piaci várakozást. De a kormány 2019-ben az idei költségvetést messze nem ekkora inflációval, hanem 2,8 százalékkal számolta.

 

Ezért fájt ez a január a magyar nyugdíjasoknak

Januárban átlagosan 4,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, ha azonban megnézzük az egyes termékek árváltozását, kiderül, hogy éppen azok az alapvető áruk - zömmel élelmiszerek - drágultak leginkább, amelyek minden háztartás - köztük a rendkívül árérzékeny nyugdíjasok - kosarában megtalálhatók.

 

A nyugdíjasok szempontjából ez azért probléma, mert a magyar nyugdíjemelés alapja az inflációval való kiigazítás. A jogalkotói szándék az volt, hogy így megvédhető a juttatások vásárlóereje. A helyzet az, hogy a januári adatok alapján 1,9 százalékkal kevesebbet ér egy nyugdíjas pénze, mint amekkora értékvesztést a kormány prognosztizált.

Ennek kiegyensúlyozására találták ki az év végi nyugdíjkorrekciót: az általában november elején/közepén kifizetett juttatás a vélt és a valós inflációs szint különbségével egyensúlyozza ki 12 hónapra leosztva, de egyben kifizetve a nyugdíjakat.

Sokan ezért kritizálják is a jelenlegi nyugdíjrendszert, mert a magasabb inflációt lényegében meghitelezik az idősek 11 hónapon át az államnak. A megadott 2,8 százalékos emelés alig 60 százaléka csak a mostani inflációs szintnek, tehát 40 százalékkal kisebb volt a nyugdíjak növelése, mint amilyen szinten legalább a vásárlóerejüket megőrizné a pénzük.

Ráadásul a bérek és a nyugdíjak között egyre nagyobb rés támad amiatt, hogy a feszes munkaerőpiac miatt a cégek inkább hajlandók megemelni a fizetéseket, mintsem a munkaerőhiány helyzetébe kerüljenek. Viszont a nyugdíjaknál nincs ez a kényszer. A szakszervezetek és érdekvédelmi szervezetek nem véletlenül javasolják azt minden fórumon, hogy az átlagbér-növekedést is vegyék figyelembe a nyugdíjak emelésekor. A kormány ettől az indexálástól mindezidáig mereven elzárkózott.