Lassan, de teret nyer az öngondoskodási készség a lakosság körében, a sebességet azonban célszerű fokozni - mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Napi.hu Magyar Öngondoskodás 2019 konferenciáján. A lakossági megtakarítások több mint fele, 57 százaléka jelenleg egy évnél rövidebb lejáratú megtakarításokban van. Először annak érdekében kellene lépéseket tenni, hogy a lakosság pénzügyi előrelátása nőjön - mondta Balogh.

Gondot jelent, hogy kevés háztartásban készítenek rendszeresen költségvetést, jelenleg csak a családok negyede tervezi meg a kiadásait. A pénzügyi tervezésbe a hosszú távú stratégiák, a nyugdíjaskori megélhetés és az egészségügyi kiadások fedezése is bele kellene, hogy tartozzon - tette hozzá Balogh.

Kapcsolódó

A magyar állami nyugdíjrendszer 2060-ig képes megfelelő nyugdíjat biztosítani - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint az öngondoskodásra azért van szükség, mert a nyugdíjba vonulók egyre fiatalosabbak, más igényeik vannak, mint korábban.

Jön a nemzeti és a nyugdíjkötvény

Első lépésben az állam a rövid távú gondoskodást szeretné ösztönözni az új Nemzeti Kötvénnyel, amelyet június 1-jétől bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Kamatadót már nem kell fizetni az állampapírok hozamára, az értékesítés pedig széles körű lesz. Kapható lesz az állampapír a bankokban, a postákon, a kincstárban és a lakás-takarékpénztárak ügynökei is árulhatják majd. Nem csak dematerializált formában lehet majd megvásárolni értékpapírszámlára, de materializált, nyomtatott formában is megvásárolható majd a Nemzeti Kötvény.

A kamatozása lépcsőzetes lesz. Az első félévben 3,5 százalékot fizet majd, majd 4 százalékot, végül évente 0,5 százalékponttal növekszik majd. A futamideje öt év, az utolsó évben pedig 6 százalékos lesz a kamata. A kamat automatikusan tőkésedik, és állampapírban fizetik majd ki.

Várhatóan ősszel dobja a piacra az állam a nyugdíjcélú állampapírt - jelentette be Balogh. Ezek nem ötéves, hanem jóval hosszabb kifutású értékpapírok lesznek. A kamatozás az inflációhoz igazodik majd, hiszen több évtizedre ez a célszerű.

Öregedő társadalom

Magyarországon is öregszik a társadalom, 2018-ban tíz dolgozóra három nyugdíjas jutott, 2060-ra tíz dolgozó magyarra már hat nyugdíjas jut - mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója.

A háztartások bruttó megtakarítása régiós összehasonlításban is jól áll, de a nyugdíjcélú megtakarítások ezen belül kevesebb mint 10 százalékot tesznek ki, ami viszont elmarad a régiós átlagtól: Ausztriában például 30 százalék körül van ez az arány.

Van egy elveszett nemzedék a pénztári szektorban - mondta Kandrács. 2002-ben a 16-35 év közöttiek 12,6 százaléka lépett be a pénztárakba, jelenleg már kevesebb mint 7 százalékuk. A 36-55 évesek körében 2002-ben és 2017-ben is hasonló, csaknem 25 százalékos volt ez az arány.

Ha nem történik semmi a pénztári szektorban, közép- vagy hosszútávon elsorvadhat a rendszer - véli Kandrács. A pénztárszövetséggel együtt gondolkozott az MNB a kitörési irányon. Az egyik az alanyi jogú belépés lenne, mert jelenleg önkéntes alapon lehet belépni, és több a kilépés, mint a belépés. A pénztárak jelenleg vagy egészségügyi vagy nyugdíjcélú megtakarításokkal foglalkoznak. Az MNB szerint az intézmények egyesülésével olyan alapokat lehetne létrehozni, amelyek mindkét célt ki tudják szolgálni.

A munkaadók nélkül nem megy

Szoros a korreláció a munkáltatók hozzájárulása és a fiatal generáció pénztári tagsága között - reagált az elhangzottakra Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke, az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója a konferencián. Ha kisebb a munkáltatók szerepvállalása, akkor a fiatalok is kisebb arányban lépnek be. A cafeteriarendszer átalakítása pedig a munkáltatói hozzájárulások csökkentését hozta, ezt a mostani első negyedévben is érezhető volt. A taglétszám növekedése ugyan megtorpant, de a megtakarítások mennyisége nőtt - magyarázta Kravalik, aki szerint ez nem utal arra, hogy a szektor elsorvadna.

Az állampolgárok átlagosan 6 százalékos hozamot várnak el a pénztáraktól, az elmúlt tíz év átlaghozama ennél magasabb, 7,41 százalékos volt, ami 4,67 százalékos reálhozamot jelent évente. 2018 negatív év volt az egész világon, ezek a pénztári hozamokra is hatottak, 1,8 százalékkal estek az árfolyamok a pénztári szektorban az MNB adatai szerint. 2019 első negyedévben viszont már javultak az eredmények, gyakorlatilag három hónap alatt ledolgozták a tavalyi veszteséget az alapok. A legkockázatosabb portfóliók ekkor 7-8 százalékos hozamot értek el.

Jön a páneurópai magánnyugdíj

Napokon belül elfogadhatják a páneurópai magánnyugdíjtermék (PEPP) bevezetését, amire szükség is van, hiszen Európa-szerte kevés a magánnyugdíjpénztári tagok száma - mondta Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének gazdasági elemzője.

Az Európai Bizottság 2017-ben fogadta el a tervezetet, amely nem váltja fel a meglévő nyugdíjrendszereket, inkább egy plusz pillért jelent. A jogszabálytervezetet végül idén februárban fogadták el, a legnagyobb előnye, hogy akár országok között is lehet mozgatni, ha valaki idővel másik tagállamban kezd dolgozni - emelte ki az elemző, aki elmondta azt is, hogy a 250 millió 25 és 59 év közötti uniós polgár közül 67 milliónak van magánnyugdíjpénztári megtakarítása. Mindössze öt olyan tagállam van, ahol a lakosság legalább 15 százaléka rendelkezik ilyen öngondoskodási formával - ezért is vezetik be a PEPP-et.

Elhangzott az is, hogy az Európa Tanács vélhetően a közeljövőben fogja jóváhagyni a PEPP végső formáját, ezt követően 2021-ben várható az első termék megjelenése.

Ki, mit választ?

Ha megkérdezzük a dolgozókat, hogy mennyire fontos a nyugdíj- vagy egészséggondoskodás, akkor azt látjuk, hogy ezt mindenki fontosnak tartja. Ám ha eléjük kerül egy 300 ezres cafeteriakeret, akkor azt fogják választani, amit egyből el lehet költeni - mondta Fata László, a Cafeteria Trend Kft. ügyvezető igazgatója, juttatási szakértő.

A munkáltatóknak 2013-ban 50 százaléka ajánlotta fel a dolgozóinak a nyugdíjpénztári hozzájárulást, ami 2016-ban volt a csúcson 76 százalékkal, ám ez 2019-ben 43 százalékra esett vissza. "Ebből is látszik, hogy a munkáltatók késve reagálnak: 2016-ban volt csak a megugrás, miközben az igény már korábban meglett volna. Mivel hosszú távú dolgokról van szó, ezért nem lehet egyik napról a másikra bevezetni, a munkavégzőket is meg kellett győzni ennek hasznosságáról" - mondta Fata László.

Az idei adatokkal kapcsolatban elhangzott, hogy immár 53 százalék egyáltalán nem ad ilyen juttatást, ez tavaly még csak 28 százalék volt. Ugyancsak nagyot esett azok száma, akik lehetőséget adnak a nyugdíjpénztári támogatásra. Azoknál nem változott egyedül komolyan az arány, akik kötelezően adják ezt a juttatást - ez egyébként munkavállalói igény is, hiszen aki elkezdett nyugdíjcélú megtakarítást, az sokkal nehezebben mond le róla, mintha soha nem foglalkozott volna vele.