Nyugdíjasként egyáltalán nincs okunk panaszkodni a magyar nyugdíjrendszerre: a magyar nyugdíjasok rendelkezésre álló jövedelme az egyik legmagasabb az OECD-országok között, nincs tervben, hogy emelnék a nyugdíjkorhatárt, aki pedig dolgozni akar, tárt karokkal fogadják a munkaerő-piacon - ez derül ki az OECD friss, nyugdíjhelyzetet vizsgáló elemzéséből, melyet a Portfolio foglalt össze.

Az államnak viszont van miért aggódnia a gazdasági portál cikke szerint: felgyorsult a társadalom öregedése, 2060-ra mintegy 60 idős ember fog jutni 100 munkaképes korúra Magyarországon, a termékenységi ráta pedig 40 év alatt sem éri el azt a szintet, ami elég lenne ahhoz, hogy a természetes népességfogyást ellensúlyozza. Az OECD-tagországok közül a társadalom elöregedése különösen Görögországot, Dél-Koreát, Lengyelországot, Portugáliát, Szlovákiát, Szlovéniát és Spanyolországot érinti kiemelten, míg Japán és Olaszország továbbra is a legidősebb társadalommal rendelkező ország marad.

Kapcsolódó

Az OECD-országok átlagát tekintve a 65 évnél idősebbek rendelkezésre álló jövedelme a teljes lakosságénak a 87 százalékát teszi ki. Egyedül Észtországban és Dél-Koreában mértek 70 százalékánál kevesebbet, míg 100 százalék felett van ez az érték Franciaországban, Izraelben és Luxemburgban is. A 75 évnél idősebbek jövedelme mintegy 14 százalékponttal kevesebb, mint a 66-75 év közöttieké. Magyarországon nincs nagy különbség abban a tekintetben, hogy kinek mekkora a rendelkezésre álló jövedelme a nyugdíjat követően, a 66-75 év közöttiek, illetve a 75 évnél idősebbek esetén is 95 százalék körül van ez az érték.

A tanulmány megvizsgálta azt is, hogy az egyes országokban hogyan alakult a nyugdíjjárulékok mértéke az elmúlt két évben. Svájcban és Izlandon növelték a hozzájárulás mértékét, míg például Magyarországon a dolgozók által fizetett nyugdíj-hozzájárulás fokozatosan csökkent a 2018. januári 15,75 százalékról 12,29 százalékra idén júliusra. Nagyobb változások voltak még a rendszerben Litvániában és Németországban is. Átlagosan kicsivel több mint 18 százalékot tett ki az OECD-országokban a nyugdíj-hozzájárulás mértéke, Magyarországon ez valamivel több mint 25 százalékot ér el.

A Portfolio cikke szerint s termékenységi ráta jelenleg a 36 tagországból 34 esetben a 2,1-es helyettesítési ráta alatt van, tehát nem születik elég gyermek ahhoz, hogy a népesség természetes fogyását ellensúlyozza. Ez alól csak Izrael és Mexikó képez kivételt, előbbi esetben 3,04, utóbbi esetben pedig 2,14 ez az arány. Jó hír viszont, hogy a vizsgált országokban 2000 óta a termékenységi ráta 21 ország esetében valamelyest emelkedett, és ez a trend várhatóan a jövőben is kitart az OECD-országok kétharmadánál. Ettől függetlenül a termékenységi ráta 2050-re átlagban csak 1,71-re nő. A 2000-es években látott mélypontot követően Magyarországon is nőtt a termékenységi ráta, jövőre ezt 1,5-re becsülik, 2060-ra pedig 1,7-re emelkedhet, de még ezzel is bőven alulteljesítjük a 2,1-es helyettesítési célszintet.