Hogyan készülsz a nyugdíjas éveidre? – Tette föl a kérdést legutóbbi reprezentatív közvélemény-kutatásában a felnőtt magyar lakosságnak az Economx megbízásából a Pulzus.

Nincs rajta mit szépíteni, a magyar lakosság jelen pillanatban egyértelműen, kiugróan magas arányban pesszimista a nyugdíjas éveivel kapcsolatban. Egész pontosan a megkérdezettek közel fele, 43 százaléka egyáltalán nem dédelget kósza reményeket nyugodalmas, jól megérdemelt pihenéssel telő nyugdíjas évekről. Ők ugyanis mind arra készülnek, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell majd. A lakosság többi szegmensében azonban erősen megoszlanak a vélemények.

Ehhez képest mindössze 13 százalék fizeti szorgosan a járulékokat, bízva az eljövendő állami nyugdíjban. Tehát a lakosság alig több, mint tizede gondolja a kutatási adatok alapján, hogy az ő nyugdíjas korára is fennmarad a jelenlegi állami nyugdíjrendszer valamilyen formában. Szintén igencsak beszédes adat, hogy a magyarok 16 százalékának például fogalma sem volt, hogy mit válaszoljon a kérdésre. Nyugdíjkiegészítő biztosítása pedig mindössze 5 százaléknak van.

Kép: Pulzus

A nők inkább készülnek élethosszig tartó munkára

A nemek közt nem mutatkozott különösebben nagy eltérés a nyugdíjas évekhez való hozzáállásban, legfeljebb egy-két-három százalékpontos különbségeket láthatunk az egyes válaszokban. Egyedül a pesszimizmusban van szórás, miután a nők jóval borúlátóbbak: ők 45 százalékos arányban készülnek az élethosszig tartó munkára. Szemben a férfiakkal, akiknek 38 százaléka számít arra, hogy ugyanúgy munkával telnek a nyugdíjas éveik is.

Kép: Pulzus

Életkori bontásban nézve, hogy ki mennyire bízik az állami nyugdíjkasszában, a következőképpen alakulnak a válaszok:

  • a 18 és 39 év közti korosztály 45 százaléka nem készül különösebben a nyugdíjas éveire, mert meggyőződése, hogy nyugdíjasként is munka lesz a sorsa;
  • a 40 és 59 év közöttiek 40 százalékos arányban gondolkodnak ugyanígy;
  • a 60 év felettiek 42 százalékos arányban vélekednek erről hasonlóképpen, és készülnek munkára a nyugdíj után is.
Kép: Pulzus

Mindebből többek között azt a tanulságot lehet levonni, hogy a legifjabb korcsoport engedte el leginkább fejben a koncepciót, hogy majd érkezik a számlájukra az államtól a nyugdíj, ők pedig kényelmesen hátra dőlhetnek.

Minél kevésbé képzett valaki, annál inkább készül élethosszig munkára

Iskolai végzettség alapján arra az eredményre jutott a kutatás, hogy:

  • a diplomások jelentősen nagyobb arányban gyűjtik önkéntes nyugdíjpénztárban a pénzüket a nyugdíjas éveikre (22 százalék), mint a középfokú (11 százalék) és az alapfokú végzettségűek (11 százalék);
  • a középfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik a leginkább bíznak az állami nyugdíjkasszában, fizetve a járulékokat (17 százalék);
  • az alapfokú végzettség birtokában lévők kiugró, 46 százalékos arányban számolnak azzal az életstratégiával, hogy halálukig dolgozni fognak, míg a diplomásoknak 37, a középfokú végzettségűeknek a 38 százaléka készül ugyanerre.
Kép: Pulzus, Pulzus

Ha településszerkezetre lebontva vizsgáljuk a kérdést, akkor megállapítható, hogy Budapesten a várakozások szerint mindenekelőtt aktív munkával telnek majd a nyugdíjas évek is, majd a fővárosiak számára az önkéntes nyugdíjpénztárban való gyűjtögetés a második legnépszerűbb megoldás, amit a dobogó harmadik fokán a teljes tanácstalanság követ.

A megyeszékhelyeken szintén munkára készülnek a nyugdíj idején, szinte ugyanakkora arányban, mint a fővárosban. Itt a második helyre az elképzelések hiánya futott be, a harmadikra pedig az önkéntes nyugdíjpénztár.

A városok lakói számítanak a leginkább arra, hogy hiába mennek nyugdíjba, akkor is dolgozniuk kell, mindeközben a városlakók abban is a legbizonytalanabbak, hogy mire számítsanak nyugdíjas korukra. Az állami nyugdíjrendszerbe vetett bizalom mindeközben a községekben jelenleg az uralkodó trend.

Kép: Pulzus, Pulzus

Akik válaszoltak

A Pulzus-kutatást szeptember végén a 18 év feletti magyar lakosság körében végezték ezer fős mintán. A felmérésben résztvevők 45 százaléka volt férfi, és 55 százaléka nő. A 18-39 éves korosztály 37 százalékos arányban képviseltette magát, a 40-59-es korosztály 34 százalékban, a 60 év feletti pedig 29 százalékban. Az alapfokú végzettségűek aránya 51 százalék, a középfokú végzettségűeké 31 százalék, a felsőfokú végzettségűeké 18 százalék volt a válaszadók között. A községben élők 30 százalékban, a városban élők 35 százalékban, a megyeszékhelyen élők 17 százalékban, míg a fővárosban élők 18 százalékos megoszlásban válaszoltak.