Senki nem tudja Magyarországon, hogy a 65 év feletti korosztály 1,8 millió tagjának milyen szociális vagy egészségügyi segítségre, szolgáltatásra lenne szüksége. Egyebek mellett ez derült ki a Népszava tudósítása alapján a magyar időspolitikáról a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén, ahol a Jól-lét Közhasznú Alapítvány egyik tanulmányát mutatták be.
Az idős emberek közt 1,3 millióan élnek valamilyen korlátozottsággal: rosszul mozognak, gyengébben látnak vagy hallanak. Többségük nem igényel folyamatos gondozást, de azt igen, hogy valaki rendszeresen besegítsen a ház körüli teendőkbe. Házi segítségnyújtást azonban jelenleg a korosztálynak mindössze hét százaléka kap, idősek otthonában pedig három százalékuk lakik.
Az állami fenntartású idősek otthonában az utóbbi nyolc évben egyetlen új férőhely sem jött létre. A költségvetés a GDP 0,4 százalékát költi a 65 év fölöttiek ellátására, aminél Csehországban, de még Szerbiában is több jut erre a célra.
A magánkézben lévő idősotthonok az átlagemberek számára teljesen elérhetetlenek. Például egy Pest megyei otthonban egy 35 négyzetméteres, nem örökölhető garzon használatáért 22 milliót kérnek, a havi szolgáltatásokért pedig 300 ezer forintot.