Mindössze 56 ezren maradtak mostanra a magánnyugdíjpénztárakban, a maroknyi tagság lelkesedése azonban töretlen. Ennek egyik jele, hogy még el sem indult az új év, a Budapest Magánnyugdíjpénztár máris teljesítette a minimális tagdíjfizetési arányra vonatkozó kvótát. A pénztáraknak 2015 áprilisa óta azt kell elérniük, hogy a tagok legalább 70 százaléka rendszeresen fizessen tagdíjat, ellenkező esetben a kényszerű végelszámolás vár rájuk.

A Budapest Magánnyugdíjpénztárnál tavaly októberben indult az idei évre vonatkozó tagdíjfizetést ösztönző kampány, és 2018 decemberének utolsó napjaira a tagok 70 százaléka be is fizette a 2400 forintos éves tagdíjat. Sőt, a többségük az évi 6000 forintos működési célú hozzájárulást is befizette - közölte a pénztár a Napi.hu-val, ami elengedhetetlen az intézmény hosszútávú fenntartásához.

A Budapest Mnyp.-nak jelenleg hétezer tagja van, a pénztár 35 milliárd forintot kezel. Ennél lényegesen nagyobb méretű a Horizont Magánnyugdíjpénztár, amelynek a honlapja szerint 36 ezer tagja van, és 158 milliárd forintos vagyont kezel. A Horizont tagjainak a többsége is éves tagdíjat fizet, ennek a mértéke 2400 forint, ami mellé 9600 forintnyi működést támogató adományt vár el a pénztár. Egyiket sem kötelező egyébként befizetni, de tavaly a tagok több mint 80 százaléka utalta át a tagdíjat, az adományfizetők aránya pedig meghaladta a 71 százalékot.

A Horizontnál később indul a befizetési szezon, mint a Budapestnél, februárban kezdik a kampányt, és március végéig kell beérkezni a tagdíjaknak ahhoz, hogy a tagoknak ne legyen rendezetlen hónapjuk.

A másik két pénztár, az MKB és a Szövetség jellemzően havonta szedi be a díjakat, és havonta tudósítja a tagokat arról, sikerült-e teljesíteni a 70 százalékos elvárást. Az MKB tagjai egyre lelkesebbek, a kezdeti 73 százalékos arányról 76 százalékosra nőtt a rendszeresen fizetők aránya. A Szövetség honlapja szerint is befizetik a tagok minden egyes hónapban az elvárt tagdíjat. Az MKB-nál egyébként ennek az összege havi 1000 forint, az elvárt adományé is ugyanennyi. A Szövetség havonta 400 forint (évi 4800 forint) tagdíjat kér, a működésre bekért hozzájárulás náluk 5000 forint.

Még kevés a járadékszolgáltatás

Az adomány elengedhetetlen a pénztárak számára ahhoz, hogy működhessenek, a tagdíjakból ugyanis mindössze 2,5 százalékot vonhatnak el a működésükre, ez a szektor szinten körülbelül 4 millió forintnak megfelelő bevétel pedig a hideg vízre sem elég. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint azonban az adományoknak köszönhetően a szektor működési szinten pluszban áll, a harmadik negyedév végén 299 millió forintnyi nyereségük volt.

A pozitív eredmény elengedhetetlen ahhoz, hogy az intézmények hosszabb távon is fennmaradjanak, és betöltsék azt a funkciójukat, hogy a nyugdíjba vonuló tagok számára járadékot szolgáltassanak. A négy pénztár közül erre egyelőre csak a Horizont képes, a többi pénztár nyugdíjkorhatárt betöltő tagjai, ha pénztári járadékot szeretnének, át kell lépjenek ebbe az intézménybe. A járadékszolgáltatás egyébként a Horizontnál sem különösebben népszerű. A pénztár a Napi.hu-t úgy tájékoztatta, jelenleg nagyságrendileg 50 befogadott járadékszolgáltatási igénnyel rendelkezik, amelyből közel 15 esetben kerül sor járadékszolgáltatás folyósítására.

Végül visszalépnek?

Az esetek nagy részében azonban az érintett nyugdíjba vonuló tagok végül a tb-visszalépés mellett döntenek. Ennek racionális okai vannak. A magánnyugdíjpénztárakat viszonylag rövid idő, 13 év után államosították, azóta komolyabb tagdíjbefizetések nem érkeznek a számlákra. A viszonylag rövid megtakarítási idő alatt felhalmozódott vagyon alapján a folyósítható járadékok összege általában nem éri el, vagy nem haladja meg azt az összeget, amellyel több nyugdíjat kap a pénztártag, ha visszalép az állami tb-be. Ekkor ugyanis ugyanúgy 100 százalékos állami nyugdíjat kap, mint azok, akik 2011-ben vagy 2012-ben visszaléptek, ráadásul még az infláció feletti hozamot (reálhozamot) is felveheti, ami az elmúlt évek jó hozamai alacsony inflációja miatt gyakran milliós nagyságrendű összeg. (A 2011-ben visszalépők átlagosan mindössze 70 ezer forint körüli összeget kaptak vissza, az egy évvel később visszalépők pedig még annyit sem.)

Az MNB adatai szerint egyébként a valamivel több mint 56 ezer pénztártag egyéni számláin tavaly szeptember végén 248,85 milliárd forint volt, egy átlagos egyéni számlán 4,43 millió forint volt. A kifizetett járadékok összege tavaly az első kilenc hónapban nem érte el a 6 millió forintot. A tb-rendszerbe tavaly több mint 3 milliárd forintot utaltak vissza a pénztárak a végül visszalépő nyugdíjas tagok egyenlegéből.