Orbán Viktor miniszterelnök hétvégi évértékelő beszédében egy sor gazdasági intézkedést is bejelentett:

  • kell 100 új gyár – gyártószalag mellé kell a munkás is, így a gazdasági nehézségek miatt bezáró gyárak mellett csak így biztosítható, hogy „minden magyarnak, aki dolgozni akar, a jövőben is legyen munkája”;
  • személyijövedelemadó-mentesség a két és háromgyermekes édesanyáknak (valamint a csed és gyed jövedelemadómentessége, illetve az adókedvezmények megduplázása) – történelmi mélyponton a születések száma, ösztönözni kell tehát a gyermekvállalást;
  • az inflációt ismét le kell törni, akár árstoppal – januárban újra uniós rekorder volt a fogyasztói árak emelkedése, bár a szakértők szerint ez csak időszakos megugrás volt;
  • a nyugdíjasoknak pedig a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek esetén egy bizonyos havi összegig visszatérítik majd az áfát.

Jelen cikkünkben ez utóbbival foglalkozunk, bár itt sem árult még el minden részletet a kormány.

Ami eddig tudható a nyugdíjasoknak beígért áfa-visszatérítésről: 

  • zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek esetén jár – „de még változhat a termékek köre”;
  • egy bizonyos havi összegig;
  • zöldségek és gyümölcsök áfa-tartalma 27 százalék, míg a tejtermékeké 18 százalék (a tejé 5 százalék, viszont erről sem Orbán Viktor, sem azóta nem beszélt a kormányzat, csak „tejtermékekről”);
  • szintén adózási kérdéskör, hogy például a piaci árusok többsége őstermelő, ők viszont alanyi áfamentesek, azaz, aki náluk vásárol, ott áfa-visszatérítésről sem lehet szó;
  • az év második felétől, azaz júliustól él az áfa-visszatérítés;
  • az intézkedés „több mint 2 millió nyugdíjast” érint – ezt hétfőn Nagy Márton már pontosította, és 2,5 millió érintettről beszélt;
  • ők kapnak majd egy, „a célra kialakított kedvezmény kártyát”
  • a visszatérítés összege „automatikusan, utalás (jogosult bankszámlájára) vagy készpénz formájában” a rendszeres nyugdíjjal együtt fog megérkezni.

Egyelőre ennyi tudható „biztosan” a korábbi kijelentések – Orbán Viktor évértékelője, Vitályos Eszter kormányszóvivő Facebook-posztja és a nemzetgazdasági tárca közleménye – alapján.

Továbbá az – bár ez sem fix még –, hogy 

a havi visszatérítés felső határa „valahol 10-15 ezer forint” körül lehet

– ezt Nagy Márton közölte egy hétfői rendezvényen a Portfolio tudósítása szerint. Korábban egy becslés szaladt végig a magyar sajtón: az Mfor számításai szerint – azok alapján, amennyit a nyugdíjasok átlagosan költenek – ugyanis körülbelül 1500-2000 forint lehet az az összeg, amelyet visszaigényelhetnek majd a nyugdíjasok – legalábbis a statisztikai hivatal adatai alapján nekik ez jött ki. Ennek majdnem tízszereséről beszélt hétfőn a nemzetgazdasági miniszter.

Mekkora teher lesz ez a költségvetésben?

A 10-15 ezer forintot felszorozva a tárcavezető által említett 2,5 millió jogosulttal, az áfa-visszatérítés legfeljebb 300-450 milliárd forintjába kerülne éves szinten – attól függően, hol húzzák majd meg ezt a határt. Mivel a kormányszóvivő júliusi bevezetésről beszélt, így már az idei költségvetést is ezek alapján kell majd módosítani – hat hónapra leosztva ez 150-225 milliárd forintos tétel lehet. 

Legfeljebb – ugyanis ez csak a felső határ, és ahhoz, hogy ezt a nyugdíjas vásárló ki tudja maxolni, ahhoz durván ennek a négyszeresét kell elköltenie zöldségre, gyümölcsre, és körülbelül ötszörösét tejtermékekre. Azaz csak ezekre a termékekre 

nagyságrendileg havonta 40-60 ezer forintot kellene elköltenie ahhoz, hogy abból visszajárjon 10-15 ezer forint.

Tavaly decemberben a KSH szerint az öregségi nyugdíj mediánösszege 207 ezer forint volt – ha nyugdíjuk alapján sorba rendezzük a közel 2 millió főt, akkor a középsőnek épp ennyi lenne a nyugdíja. Ők

ahhoz, hogy az áfa-visszatérítés teljes összegét megkaphassák, nyugdíjuk közel negyedét (!) zöldségre, gyümölcsre, tejtermékre kellene fordítaniuk.

És már innen nézve is elég valószínűtlennek tűnik az, hogy a nyugdíjasok többsége ezt a keretet teljes mértékben ki tudná használni. Hacsaknem – és erre utalt például a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) is –, kijátsszák a rendszert: a könyvelők egyesülete szerint ugyanis „az intézkedés alkalmas lehet visszaélésekre” – például, ha a család nem nyugdíjas tagjai is az idős hozzátartozójuk nevére vásárolnak.

Hogyan néz ki majd ez a valóságban?

„Egyelőre nem lehet tudni, hogyan lehet majd ezt végrehajtani, mert semmilyen logisztikai háttér nincs ehhez kialakítva, a boltok erre egyáltalán nincsenek felkészítve” – kezdte megkeresésünkre Farkas András nyugdíjszakértő. Az sem tisztázott még például – legalábbis az elhangzottak alapján –, hogy a Nagy Márton által bejelentett „kártyát” pontosan hányan kapják majd meg: a több mint 2,4 millió jogosult (nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülőknek a száma ennyi a KSH szerint), vagy az öregségi nyugdíjt kapó majdnem 2 millió ember?

„Egy kiépítetlen logisztikai háttér nélküli ötletet a megvalósítástól még nagyon sok lépés választ el”

– hangsúlyozta a nyugdíjszakértő, hozzátéve ugyanakkor, hogy nyilván pont ezért beszélnek a júliusi életbeléptetésről, mert addig „mindent meg lehet oldani, ki lehet építeni”. 

Viszont Farkas András szerint ennél két sokkal egyszerűbb megoldás is lenne, azok rendelkezésre állnak 

– azért csak kettő, mert az enyémet, mi szerint „csapjunk hozzá néhány ezer forintot a nyugdíjakhoz”, rögtön lesöpörte a szakértő azzal, hogy „a nyugdíjas társadalom pont ugyanolyan rétegzett, mint az aktív társadalom: tehát mindenki máshogy tölti a pénzét, és egy 1500 forintos visszatérítés nagy segítség lehet egy 80 ezer forintot kapó nyugdíjasnak, de – szinte – semmiféle segítséget nem jelent egy többet kapó, többet költő nyugdíjasnak”.

A nyugdíjszakértő szerint az egyik olyan megoldás, amelynek már ki van építve a háttere, tehát akár már holnap is használni lehetne, az a 

pótlólagos nyugdíjemelés, 

tehát a nyugdíjemelési korrekció. „Ha például azt mondja a kormányzat, hogy havi 2000 forintot akar visszaigényelhetővé tenni, akkor ez azt jelenti, hogy évi 24 ezer forintot, ami 0,8 százalékpontos plusz nyugdíjemelést jelent. Ezt hozzá lehet csapni a nyugdíjemeléshez, akár visszamenőleg is, akár menet közben is. Ennek ki van építve a rendszere” – vázolta a szakértő.

A másik ilyen „egyszerű megoldás” – hogyha nem akarunk a nyugdíjemeléssel vacakolni, mert annak a törvényesen kialakított útja eleve novemberi utalást feltételez – 

a nyugdíjprémium. 

„Igaz, ezt mostanában nem nagyon használtuk, mert nem éri el a 3,5 százalékot a GDP növekedése, de ettől függetlenül a rendszer, az eljárás teljesen ki van alakítva” – fogalmazott Farkas András. Szerinte ameddig konkrét részleteket nem tudunk arról, hogy ez a valóságban hogyan is működik majd, addig

„egyelőre ennek a füstje sokkal nagyobb, mint a lángja, mert ez jelen pillanatban leginkább egy irtózatos logisztikai rémálom a boltosoknak”.

Kapcsolódó