Felesleges még egy szervezetet közbeiktatni ahhoz, hogy az idősebb korú munkavállaló is el tudjon helyezkedni, célszerűbb lenne ezt közvetlenül lehetővé tenni - állapította meg az MKIK első embere.

Véleménye szerint a több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek továbbfoglalkoztatásának eszköze lehetne, hogy a munkavállalók - a nyugdíjkorhatárhoz közeledve, majd azt elérve - járulékterhe lépcsőzetesen csökkenjen - mondta a napilapnak.

A közfoglalkoztatottak és az inaktívak még mindig jelenthetnek forrást a munkaadók számára. Emellett a távmunkáról sem szabad megfeledkezni. Parragh László abban is bízik, hogy a külföldön dolgozó magyarok közül akadnak olyanok, akik hazatérnek.

Az MKIK vezetése már elkészítette javaslatait a negyedik Orbán-kormány számára, ám ennek tartalmát az elnök nem közölte, arra hivatkozott, hogy nem szeretne a sajtón keresztül üzengetni.

Csoltó Gábor személyében ismét új elnök vezeti a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK). Parragh úgy látja, hogy Budapesten sajátos kamarai gazdálkodás valósult meg, minden tagozat és osztály saját költségvetésből, a többiektől függetlenül működik. Ez a gyakorlat összefonódásokhoz, egy régebbi elnökhöz fűződő családi kapcsolatok kihasználásához vezetett. Mivel pedig a teljes megújulást nem sikerült elérni, így jogszabály-módosítással beavatkozásra lehet szükség a kamarai rendszerbe - fogalmazott az MIKIK elnöke.

A kormány tavaly decemberben vezette be a szövetkezeti rendszert a munkaerőhiány orvoslására, valamint az alacsony nyugdíjak okozta helyzet részleges orvoslására. Ma már több mint száz nyugdíjas-szövetkezetet bejegyezése történt meg, és e szervezeteknek nem csak közel 20 ezer tagjuk van, de mostanra mintegy 80-100 millió forintnyi szerződésállományt is kezelnek. (Magyarországon körülbelül 2,7 millió nyugdíjas van, közülük körülbelül 800 ezret érhet el a rendszer.)

Fotó forrása: Katona Vanda / Napi.