Az IMF nem értett egyet a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak és a szociális ellátások csökkentésével, a szervezet egyetlen olyan intézkedést sem kért a hiteltárgyalások folyamán a magyar kormánytól, amely tovább rontaná a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok helyzetét - mondta el Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti képviselője azon a múlt heti találkozón, amelyet több hazai érdekképviseleti szervezet kezdeményezett. Ivascsenko kiemelte: az IMF a tárgyalások folyamán kifejezetten kérte, hogy a kormány ne hozzon a leszakadást tovább növelő intézkedéseket - tájékotatta a a Napi Gazdaság Online-t a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ).
Mindemellett úgy tűnik, az egész IMF-sztori kezd lassan okafogyottá válni, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök szerint hitel bizonyosan nem kell, és inkább máshonnan szerezne pénzt.
Kapcsolódó
Nem, nem ők kérték, sőt...
Az IMF képviselője a több mint egy órás megbeszélésen cáfolta, hogy a szociális ellátásokat érintő kormányzati megszorításokat a Valutaalap kérte volna - számolt be az eseményről a MEOSZ. Nem értettek egyet sem a munkanélküli ellátás folyósítási idejének csökkentésével, sem a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak lefaragásával. A 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését is korainak találták - hiszen az nem indította be a fogyasztást, inkább a magasabb keresetűek megtakarítását ösztönözte -, de ellenezték az adójóváírás kivezetését is, ami szintén a legkevesebbet keresőket, a szegényebb családokat sújtja.
Rokkantnyugdíjak: csalódást okozott az Ab
A MEOSZ mélységesen csalódott az Alkotmánybíróságban, amiért az nem vizsgálta meg érdemben a rokkantnyugdíj eltörlésének alaptörvény-ellenességét, hanem formai okokra hivatkozva visszautasította a szervezet és több magánszemély által még tavaly nyáron benyújtott alkotmányjogi panaszt - közölte a szövetség. Közleményük szerint szomorú, hogy a jogállamiság őrei még vizsgálatra sem tartják érdemesnek azt, hogy a több évtizedes társadalombiztosítási befizetéseken alapuló rokkantnyugdíj egyik napról a másikra megszűnhetett Magyarországon.Az ügy előadó alkotmánybírája ugyanaz a Balsai István volt, aki 2011-ben, még kormánypárti képviselőként egyik beterjesztője volt annak az alkotmánymódosításnak, amely lehetővé tette a korhatár alatti nyugdíjak szociális ellátássá alakítását.
A szociális ellátások terén azt kérték a kormánytól a Valutaalap szakértői, hogy azokat tegye célzottabbá, differenciálja őket úgy, hogy biztosan eljussanak azokhoz, akiknek a leginkább szükségük van rájuk. Ivascsenko a találkozón elmondta: felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a társadalomnak vannak sérülékeny, leszakadó csoportjai, és a gazdasági fejlődés a források hatékonyabb felhasználását igényli. Vagyis lehetséges, hogy a hátrányos helyzetű csoportoknak másképpen és többet kellene segíteni. Hozzátette azt is, az IMF nem ad közvetlenül tanácsokat a szociális kérdésekben.
A budapesti irodavezető azt is elmondta, hogy a környező országok már a válságot megelőző időszak gazdasági teljesítményét nyújtják, Magyarország hozzájuk képest azonban nagyon le van maradva. A gazdasági növekedésnek, a befektetéseknek nem kedvez az adókörnyezet, az, hogy Magyarországon rendkívül gyakran változnak az adószabályok - tette hozzá Irina Ivascsenko.
Hegyesiné Orsós Éva a Népszavának arról is beszámolt, hogy a képviseletvezető nem csak a nyugdíjasok helyzetéről, hanem az oktatásról, egészségügyről is kikérte a véleményüket. Orsós szerint az IMF elsősorban a stagnáló gazdaság miatt aggódik: komoly gondokat jelent a belső kereslet csökkenése, és az alacsony beruházási ráta.
Így lájta a magyar gazdaságot az IMF
A találkozóra szerencsés időpontban került sor, hiszen az IMF a friss országjelentésére hivatkozhatott - húzta alá Hegyesiné Orsós Éva. Amint arról beszámoltunk, a Valutaalap január végén tette közzé jelentését, amiben többek közt a következőket állapította meg:- A magyar gazdaság recesszióban van, a gyors fellendülés kilátásai egyre gyengébbek.
- Komoly gondok vannak a magyar gazdaság potenciális növekedésével
- A gazdaság gyenge teljesítménye strukturális okokra vezethetők vissza, de egyes belföldi gazdaságpolitikai intézkedések is hozzájárulnak ehhez.
- A jelenlegi gazdaságpolitikai intézkedésekre alapozva az IMF szerint az államháztartási hiány 2013-15-ben emelkedni fog.
Nem is mumus az IMF
A találkozó előzménye az volt, hogy a Nyugdíjasok Országos Képviselete és MSZOSZ Nyugdíjas Szövetsége tavaly levélben fordult a Valutaalaphoz azt tudakolva, hogy valós-e a 2012 szeptemberében, a sárvári Fidesz-KDNP frakcióülésen Orbán Viktor miniszterelnök által ismertetett - állítólagos - követeléslista, amin egyebek közt nyugdíjcsökkentés és a családi pótlék megszüntetése is szerepelt.
Akkor lapunk is részletesen foglalkozott a listával, rámutatva arra, hogy bizonyos elemei - például a nyugdíjak megvágása - biztosan nem tartozhatnak az IMF követelései közé, később pedig Varga Mihály is megszólalt a témában. Az IMF ráadásul még tavaly ősszel közölte, hogy nincs követeléslista, sem olyan, ami a nyugdíjasokat, sem olyan, ami más társadalmi csoportot érintett volna. (Ivascsenko lényegében ezt erősítette meg a mostani találkozón is.) Ezután a nyugdíjas érdekképviseletek egy négyoldalas helyzetértékelést adtak át a Valutaalap képviselőjének, a misszióvezető Atanaiosz Arvanitisznek címezve, amit a személyes találkozó megszervezése követett - erre került most sor. Az idősszervezetek meghívták a tárgyalóasztalhoz a MEOSZ elnökét, Hegedűs Lajost és a Magyar Szegénységellenes Hálózat elnökét, Márton Izabellát is.
Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjasok Országos képviseletének elnöke lapunknak elmondta: a találkozó legpozitívabb eredményének azt tartja, hogy kiderült, az IMF képviseletvezetője nyitott, szívesen fogadja a civil tapasztalatokat és álláspontokat, a Valutaalap szociálisan egyáltalán nem érzéketlen, szemben azzal, amit a kormány kommunikál. Ivascsenkót több rendezvényre is meghívták, így a következő hetekben akár újabb találkozóra kerülhet sor - tette hozzá az elnök.