Magyarországon a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését, írja a Farkas András, nyugdíjszakértő a blogbejegyzésében.

Úgy fogalmaz nagy baj van a nyugdíjemeléssel. 

Az emelés csak az adott évi inflációtól függ, más tényező - mindenekelőtt az országos nettó keresetek alakulása – a nyugdíjemelés mértékét nem befolyásolja. Emiatt a nyugdíjasok relatív elszegényedése minden olyan évben elkerülhetetlen, amikor az országos nettó átlagkereset növekedése nagyobb, mint az inflációé. A nyugdíjak keresetektől való leszakadása – a nyugdíjasok relatív elszegényedése – minden olyan évben nő, amikor a keresetek gyorsabban nőnek, mint az infláció, írja a nyugdíjszakértő. 

Ilyen például az idei év is, amikor a várható keresetnövekedés 10 százalék körüli lesz, ami duplája a várható 5 százalékos éves inflációnak

– sorolja a nyugdíjak reálérték vesztésével kapcsolatos aggodalmait a szakember.

Kapcsolódó

A minden év januárjában esedékes rendszeres emelést az inflációnak a költségvetési törvényben az adott évre előre tervezett mértéke szerint kell végrehajtani, s ha ennél nagyobb lenne az augusztusig mért tényadatok alapján az év egészére becsülhető infláció, akkor utólag korrigálni kell az emelést novemberben (vagyis akkor, amikor az infláció éves mértéke még mindig csak becsült adat). Ez az eljárás önmagában is sok sebből vérzik – véli Farkas András.

A költségvetési törvényt Magyarországon jellemzően már fél évvel a tényleges évkezdet előtt elfogadják, vagyis olyan becslésekre építik, amelyek menet közben sokszor és lényeges mértékben változhatnak. Különösen igaz ez az infláció mértékére. A tárgyév januárjában a nyugdíjemelést végül egy olyan inflációs mérték szerint hajtják végre, amely a költségvetési törvény januárban hatályos szövegében szerepel, és amely természetesen még mindig csak egy becslés az adott évben várható pénzromlás mértékére vonatkozóan.

Ha ez a becslés nem bizonyulna pontosnak, akkor novemberben korrigálhatják a nyugdíjemelést. Na de mi várható idén, teszi fel a kérdést a nyugdíjszakértő.

Az alapvető élelmiszerek ára elszállt

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi augusztus 8-i inflációs adatai szerint 2023. júliusához viszonyítva az általános és a nyugdíjas infláció egyaránt "mindössze" 4,1 százalékos volt - vagyis az év eleji 6 százalékos nyugdíjemelés bőven elegendő az áremelkedés fedezetére. Ezért novemberben nem várható korrekciós nyugdíjemelés. Persze nyugdíjprémium sem lesz idén, mert a gazdaság teljesítménye egyelőre siralmas. Vagyis idén már nem számíthatnak semmilyen plusz juttatásra a nyugdíjasok. A legközelebbi nyugdíjemelés csak 2025. január 1-jétől várható. 

Egy év alatt, 2023. júliusához képest így alakultak az árak:

  • a cukor 46,3 százalékkal;
  • a liszt 12,4 százalékkal;
  • a  sertéshús 10,7 százalékkal;
  • az étolaj 6,5 százalékkal;
  • a tej 4,8 százalékkal lett drágább.

Ha az árakat az egy hónappal korábbi, 2024. júniusi árakhoz viszonyítjuk, még keservesebb a kép:

  • a liszt 38,1 százalékkal;
  • a cukor 13,9 százalékkal;
  • az  étolaj 9 százalékkal;
  • a tej 6,8 százalékkal lett drágább.

Farkas András szerint a nyugdíjemelési eljárás érdemi reformjára lenne szükség, de egyelőre semmi nyoma a reform előkészületeinek.