Az Orbán-kormány elmúlt tíz évében növekedtek a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségek: miközben több százezer nyugdíjasnak alig néhány tízezer forint jut, egyeseknek több milliós ellátás jár minden hónapban. A nyugdíjak éves emelését az Orbán-kormány kizárólag az infláció változásához kötötte, megszüntetve annak lehetőségét, hogy adott gazdasasági növekedés mellett az árak és a bérek változása is szerepet kapjon a nyugdíjak növelésében - kezdődik a hatátozati javaslat indoklása, amelyet kedden terjesztettek be az Országgyűlés elő az MSZP-frakció tagjai.

A javaslat sok ponton alakítaná át a jelenlegi nyugdíjrendszert, köztük megváltoztatná a nyugdíjemelés számítási módját, a nyugdíjminimum összegét,  a nyugdíjprémium fizetését, valamint visszaállítaná a nyugdíjjárulék-plafon rendszerét.

Kapcsolódó

A legfontosabb módosítás, hogy a 2019. novemberi kiegészítő nyugdíjemelés mértékét legalább egy százalékban határozza meg a javaslat, míg a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésénél (indexálásánál) a bérnövekedést is beleszámítanák a növelésbe, így a 2020-as emelés legalább 5,6 százalék lenne. A megélhetést javíthatná sokaknál, hogy a jelenleg sem túl szigorú munkavállalási korlátozásokat teljesen eltörölnék.  A számításban a költségvetésben tervezett adatokat vették alapul: az árak 2,8 százalékkal és a bérek 8,3 százalékkal nőhetnek, így jön ki az 5,6 százalékos indexált emelés.

A jelenleg hatályos tervek szerint jövő januárban a nyugdíjemelés 2,8 százalék lesz csak. Ha az infláció ennél magasabb lesz - amire például a Magyar Nemzeti Bank is számít -, akkor a korrekcióra novemberig kell várniuk az időseknek.

Érdekes változtatás még az is, hogy a jelenlegi rezsiutalvány-osztáshoz hasonlók eltörlését javasolják, de helyette a támogatások összegét készpénzben bocsátanák az idősek rendelkezésére.

Emellett azt is javasolják, hogy a parlament azonnal emelje fel 80 ezer forintra a nyugdíjminimumot és az az alatti nyugellátásokat. (Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008. január 1-je óta folyamatosan 28,5 ezer forint - a szerk.) Korábban ezt javasolta az OECD is a magyar kormánynak.

A jogszabálytervezet része még az is, hogy az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően hozzanak olyan döntést, amellyel kárpótolják a korábban rokkantsági nyugdíjban részesülőket, valamint hogy vizsgálják felül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló szabályozást,

A nyugdíjprémium rendszerét pedig úgy szabnák át, hogy az alacsonyabb nyugdíjban részesülők ne kaphassanak kisebb juttatást, mint a magasabb ellátásban részesülők. Azt is javasolják, hogy inkább a kisebb nyugdíjat kapóknak járjon a magasabb prémiumösszeg. (Idén Orbán Viktor miniszterelnök keddi bejelentése szerint átlagosan 20 ezer forint nyugdíjprémiumot és 11 ezer forint nyugdíjkiegészítést fizet az állam novemberben.)

"Annak érdekében, hogy az elmúlt tíz év folyamatait a nyugdíjak területén is világosan lássuk - például, hogy miért és hogyan nőttek ilyen mértékben a régi és az új nyugdíjak közötti különbségek - szükség van arra, hogy egy átfogó vizsgálat készüljön a nyugdíjasok helyzetéről és ezt követően készüljenek javaslatok az értékvesztett nyugdíjak korrekciójára, a nyugdíjak közötti jelentős különbségek csökkentésére, valamint a mediánnyugdíj alatti nyugdíjak differenciált emelésére is" - indokolnak még a szocialisták a javaslatcsomagjukban, melyről majd a Fidesz-KDNP kétharmados többségű parlament dönthet.