Az emelés szükségessége a Nyugdíjguru.hu alapítója szerint csak 2035 után lesz komoly kérdés, amikor a Ratkó-unokák (elsősorban az 1973 és 1977 között születettek) kezdik mérlegelni a nyugdíjba vonulást. 

Ennek következtében a nyugdíjasok létszáma fél évtized alatt több mint háromszázezer fővel nőhet, a jelenlegi kétmillióról 2,3 millióra.

Kapcsolódó

Az EU átlagában 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év.

Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas. A nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása többségében 61-62 év körül történik. Jelenleg a 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éli meg.

A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, az Y generációnak és a Z, valamint alfa nemzedéknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek.

Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatár emelését, ahol nem éri el a 65 évet.

Jelenleg az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt született finn és máltai férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár. 

Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy a 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé (a 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást, köztük Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Bulgária). Ezt javasolja az EU Magyarország számára is a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi tényezőjeként. 

  • Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól;
  • Németországban 2031-től 67 évre;
  • Dániában 2035-től 69 évre;
  • Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár;
  • Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63–69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja.
  • Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nő, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lesz (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).

Magyarországon 65 év a korhatár az 1956. december 31. után születettek esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, 

semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést

– írja Farkas András.

Az elmúlt évtizedben Magyarországon gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre.

Sulyok Tamás segíteni szeretne a nyugdíjasokon, de nem árulja el, hogyan

A Nyugdíjas Parlament elnöke augusztus elején levélben fordult Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz a nyugdíjasok érdekében. Az Alaptörvény ugyanis kimondja, hogy törvényt a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. Hogy mit mondott pontosan, azt itt lehet elolvasni >>>