Az idén már biztosan nem bocsátja ki az állam a nyugdíjkötvényt. Ezt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. közölte a Napi.hu kérdésére válaszolva. Arról nem nyilatkoztak, hogy mikor lesz - ha lesz egyáltalán - ilyen hosszú távú megtakarítás Magyarországon. Annyit írtak csak válaszlevelükben, hogy "az államkötvény piacra történő esetleges bevezetéséről az ÁKK Zrt. megfelelő időben tájékoztatni fogja a nyilvánosságot".

Az esetlegesség emlegetése mindenesetre beszédes. A nyugdíjkötvény tervét először két évvel ezelőtt lebegtették meg. Barcza György, az ÁKK Zrt. akkori vezérigazgatója állt elő egy olyan javaslattal, hogy az állam is szálljon be a nyugdíj-előtakarékossági piacra. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt olyan nyugdíj-előtakarékossági kötvényt szeretne az állam kibocsátani, amit kicsit kedvezőbb hozamokkal tudnak a takarékoskodók nyugdíjas korukban visszaváltani, a járulékukat élvezni.

Folyamatossá vált a halogatás

A nyugdíjkötvényről egyre több részlet derült ki. Várhatóan az inflációt követi majd a kamatozása, akárcsak a Babakötvényeké, de attól azért elmarad majd, az ötéves állampapírét azonban felül fogja múlni. Az állam várva várt nyugdíjügyi csodafegyverének bevetése azonban folyamatosan késett. Eleinte 2019-ben tervezték bevezetni a konstrukciót, de a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+)  elindítására hivatkozva a startot augusztusra vagy szeptemberre tolták el.

Tavaly ősszel sem rukkolt elő az állam az új nyugdíjpapírral, az év végén azonban Varga Mihály arról beszélt, hogy bár 2019-ben is elindulhatott volna a kibocsátás, csak 2020 első felében debütál majd az új papír. Akkor viszont jött a koronavírus, a lakossági állampapír-kereslet is visszaesett, ezért áprilisban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója már úgy nyilatkozott, rövid távon nem az új termékek bevezetése a legfőbb prioritás.

A legkorábban a jelenlegi állás szerint 2021-ben vásárolhat a lakosság ilyen kötvényt, ha egyáltalán bevezetik valaha a papírt a piacra.

Nem biztos, hogy versenyképes lenne

A halogatás egyik oka lehet az is, hogy a nyugdíjkötvény - a többi nyugdíjcélú megtakarítással szemben - egyáltalán nem biztos, hogy versenyképes tudna lenni. Jelenleg Magyarországon háromféle nyugdíjcélú megtakarítás érhető el: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz).

A nyugdíjpénztáraknak több mint 25 éves hagyományuk van már, és bár akadnak rosszabb éveik, amikor éppen esik a tőzsde, hosszútávon jól teljesítettek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is elégedett a hozamokkal, és a költségeik sem magasak. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 3-4 százalékos infláció fölötti hozamot értek el hosszú távon, emellett személyi-jövedelemadó-visszatérítést (szja) is kaphatnak a tagjaik a befizetéseikre. Ennyi előnnyel pedig egy állampapír nehezen tud versenyezni.

A másik versenytárs a nyugdíjbiztosítás lenne, amivel szintén nehéz felvenni a versenyt, hiszen arra is jár az adó-visszatérítés. Az ügyfeleket is nehéz elorozni a biztosítóktól, aki ugyanis egyszer már beszállt a nyugdíjbiztosításba, többnyire csak veszteséggel tudja visszavásárolni a kötvényét.

A nyesz nem számít igazi versenytársnak, hiszen csak egy speciális értékpapírszámláról van szó. Ha kibocsátanák a nyugdíjkötvényt, valószínűleg célszerű lenne ilyen számlára megvásárolni, hiszen szja-kedvezmány jár rá. A számlatulajdonos pedig, ha valóban a nyugdíjig meg akarja tartani az állampapírját, akkor praktikus választás lehet a nyesz, amit a nyugdíjba vonulásig kell megtartani ahhoz, hogy a számlatulajdonos ne bukja el utólag az évek során megkapott adókedvezményt.

Az MNB-nek másik nyugdíjügyi csodafegyvere volna

A nyugdíjkötvény azonban akkor lenne igazán jó eszköz, ha azokat is meg tudná szólítani, akik eddig nem takarékoskodtak előre idős korukra, nem csak azokhoz jutna el, akik egyébként is évek óta aktívan takarékoskodnak ilyen célokra. Van egy olyan, 35 év alatti generáció, amelyet az MNB elveszett nemzedéknek nevez, és nem rendelkezik ilyen megtakarítással.

Erre a problémára viszont egy másik válasz is megfogalmazódott már. Az MNB jóléti alapokat vetne be inkább annak érdekében, hogy rávegye a fiatalokat a hosszútávú öngondoskodásra, ennek érdekében pedig a mostani pénztári rendszert alakítaná át. Az MNB elképzelése az lenne, hogy a munkavállalókat kötelezően léptessék be ezekbe az alapokba, amelyekben különféle célokra takarékoskodhatnak, ez lehetne egészségügy, családalapítás és a nyugdíj is.

A jogszabályalkotóknál azonban ez a javaslat is elakadt, állítólag a kormánynak a kötelező beléptetéssel van problémája, az ugyanis az éppen tíz évvel ezelőtt államosított magán-nyugdíjpénztári rendszert idézi meg sokakban.