2023 első félévéhez képest a jegybank által felügyelt pénztárak száma 50-ről 48-ra csökkent az év végére, mindez egy önkéntes nyugdíjpénztár beolvadása és egy másik végelszámolása miatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.

Kevesebb intézmény, kevesebb tag

Az intézmények számában az elmúlt néhány évben tehát nem volt jelentős változás, ugyanakkor a 2018 januári állapothoz képest tízzel csökkent az önkéntes nyugdíjpénztárak (önyp) száma, míg 8-cal az egészség- és önsegélyező pénztári csoportoké (esp). Magánnyugdíjpénztárból (mnyp) változatlanul 4 van Magyarországon.

A tagok létszámánál alapvetően csökkenő tendenciát láthatunk az adatokban mindkét nyugdíjpénztár-típusnál.

  • Az önyp esetében 2023 decemberére 4 880-al csökkent a taglétszám, de még így is 1 073 245 főnek van tagsága a pénztárak valamelyikében. Öt év alatt 6 százalékkal esett vissza a számuk.
  • Ennél sokkal rosszabb a helyzet az mnyp-nél, ahol bár csak tized annyival (406 fő) csökkent a tagok száma, az összlétszám is mindössze 51 303. Évről évre erős visszaesés látszik ennél a nyugdíjmegtakarítási típusnál, 2018 óta közel 10 százalékos volt a csökkenés.

Inkább az egészségre költünk

A taglétszám alapján úgy tűnik, az egészségükre szívesebben költenek a magyarok. Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál nemhogy csökken a számlával rendelkezők száma, 2022 óta dinamikusan növekszik.

A tavaly december végi adat szerint 1 124 318 egyéni tagja van a magyarországi pénztári csoportoknak, ez egy év alatt 5 százalékos emelkedést jelent. Öt éves időtáv alatt pedig 7 százalékos a taglétszámi növekedés az egészségpénztáraknál.

Még szja-t is visszakaphatunk

A különféle nyugdíjcélú megtakarítások és az egészség-, és önsegélyező pénztári befizetések után adó-visszatérítést is lehet igénybe venni. Összesen 280 ezer forintnyi személyi jövedelemadót (szja) kaphatnak vissza azok, akik teljesítik a visszatérítéshez szükséges feltételeket és legalább ennyi szja-t be is fizettek az előző adóév során.

Egyre többen élnek is a lehetőséggel. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén 18,1 milliárd forintot tett ki a pénztári befizetésekhez kapcsolódó szja-visszatérítések összege, ami az előző évhez viszonyítva közel 15 százalékos emelkedést jelent.

Az egészség- és önsegélyező pénztáraknál még ennél is jobb a helyzet, 2022-ről 2023-ra 51,5 százalékkal nőtt az ehhez kapcsolódó személyi jövedelemadó visszatérítések összege, így tavaly 14,3 milliárd forint volt.

Hogyan jön ki a 280 ezer?

  • Egy év alatt 750 ezer forintot kell befizetni valamelyik fent már bemutatott pénztártípusba, így ugyanis annak 20 százalékát, tehát 150 ezer forintot vissza tudunk igényelni a befizetett szja-ból.
  • Emellett, ha valakinek van nyugdíjbiztostása is, és legalább 650 ezer forintot befizet egy év alatt, akkor további 130 ezer forintos visszatérítés is érkezni fog a számlára a következő adóévben.
  • Ha valaki nyugdíjbiztosítás helyett inkább nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) nyitna, akkor is van lehetőség adó-visszatérítésre, ugyanakkor a maximum itt 130 ezerről 100 ezer forintra csökken.

A 2023-as adóévről 2024 május végéig kell bevallást készíteni, ezt követő várhatóan 30 napja lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy kiutalja a pénztártagoknak az adó-visszatérítés összegét. Az adóbevalláson jelezheti a pénztártag, ha több pénztárban is volt befizetése, azok közül melyiknél vezetett számlájára kéri a visszatérítést.

Így alakult az egyes szektorok vagyona

125,9 milliárd forintos tagdíjbevétele volt a hazai önkéntes nyugdíjpénztáraknak (önyp) a tavalyi évben, ez az előző évhez képest 7,2 százalékos emelkedést jelent. A tagok által fizetett tagdíj és a munkáltatói hozzájárulás egyaránt emelkedett 2023-ban, utóbbi a befizetések több mint 33 százalékát tette ki. Kifizetések terén számottevő változás nem történt, azok 59 százalékát a szolgáltatási kiadások, így például a járadékok tették ki.

Az önyp-k vagyona 21 százalékkal növekedett, a december végi adat szerint 1 960 milliárd forint. A kedvező befektetési környezet hatására a szektor tevékenységének eredménye az előző évi 117,4 milliárdos veszteséggel szemben 339,3 milliárd forintos nyereséget ért el. Kitettségben továbbra is a kötvények, befektetési jegyek vannak többségben, ugyanakkor minimális aránnyal a részvények is jelen voltak a vagyoni struktúrában.

A magánnyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 306,7 milliárd forintot tett ki tavaly év végén, ami közel 21 százalékos növekedésnek felel meg egy év alatt. Az önkéntes nyugdíjpénztárakkal szemben a magánnyugdíjpénztári szektor esetében 4,6 százalékponttal nőtt a magyar állampapír közvetlen kitettsége, így az majdnem elérte az 53 százalékot 2023-ban. Ez a szektor is pozitívan zárt: 58,5 milliárd forintos nyereséget sikerült elérniük.

A tagdíjbevételeik 0,8 százalékkal alacsonyabbak voltak, ami nem meglepő a csökkenő létszám mellett. Voltak visszalépett tagok, akik miatt a tb-nek átutalt összeg 7,7 százalékkal emelkedett, a magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatások összege pedig 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, míg az egy összegű kifizetések összegében 17 százalékos volt a visszaesés.

Az egészség- és önsegélyező pénzárak (esp) szolgáltatási befizetései 87 milliárd forintot értek el, ami 2022-höz képest 22,6 százalékos növekedést jelent. A szektor kiadásai 26 százalékkal ugrottak meg, átrendeződés nem történt a szolgáltatási kifizetések között, továbbra is az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása, valamint a gyógyszerköltségek teszik ki a legnagyobb részarányt.