Több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi büdzsében az előre nem látható kockázatok kezelésére és az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására - derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslatból.

Az indoklás szerint a megszokott, úgynevezett "konzervatív módon" készült a tervezet, az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismételten két típusú központi tartalékot képzett, az országvédelmi alap előirányzatát az ideivel megegyező, 60 milliárd forint értékben, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát, amire 110 milliárd forintot tervezett, ami szintén megegyezik a 2017-es kerettel.

Kapcsolódó

A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként létrehozott stabilitási tartalék, több mint 30 milliárd forint értékben, amelynek felhasználása a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lehetséges - írták.

Az államháztartásról szóló törvény alapján az év első felében a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának csak 40 százaléka használható fel. Az országvédelmi alap a javaslat szerint csak abban az esetben és olyan mértékben használható fel, amennyiben a hiánycél elérése biztosított. A növekedési kockázatok kezelésére irányuló felhasználást az is biztosítja, hogy az alap felét csak az év végén, a gazdasági és költségvetési folyamatok alakulására vonatkozó megalapozott előrejelzések alapján használhatja fel a kormány.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a 2018. évi 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél, valamint az államadósság csökkenése akkor is elérhető, ha a gazdaság bővülése a negatív kockázatok érvényesülése esetén 4 százalék alatti szintet érne el - szerepel a javaslatban.

A 2018-as büdzséjavaslatból kiderül az is, hogy az - elsősorban ágazati életpályák és bérintézkedésekre képzett - céltartalékok 87 milliárd forintot tesznek ki, a 2017-re tervezett 205 milliárd forint után, ezen belül a nyugdíjprémiumra 32,2 milliárd forint céltartalékot képeztek.

Az NFM fejezete bővül a legnagyobb mértékben

A gazdasági tárcák közül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezete bővül a legnagyobb mértékben, miközben tervezett bevételei csökkennek, személyi kiadásai pedig több mint 3 milliárd forinttal nőnek - írja az MTI.

Az NFM fejezetének büdzséje az idei 1212 milliárd forintról 2018-ban 1353 milliárdra emelkedik, miközben tervezett saját bevételei 65 milliárd forintról 56,29 milliárd forintra csökkennek. A fejezet kiadásaiból jövőre csaknem 464 milliárd forintot tesznek ki a hazai felhalmozási kiadások. A tárca személyi juttatásokra az idei 8,18 milliárd forint után jövőre 11,69 milliárddal számolhat a költségvetési javaslat alapján. A fejezeten belül jelentős összegeket fordíthat a tárca közlekedési ágazati programokra, csak a közúthálózat fenntartására és működtetésére 84,4 milliárd forint juthat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a hozzá tartozó intézmények a 2018-es költségvetési javaslat szerint jövőre 369 milliárd forintot költhetnek el, amiből több mint 90 milliárd forint a saját bevétel, miközben az idén mintegy 275 milliárd forint kiadást irányzott elő a büdzsé, és valamivel több mint 70 milliárd forint saját bevételt terveztek. A fejezeten belüli számos változás közül a legnagyobb tétel a szakképzési centrumok működtetése, ami önmagában 145 milliárd forint kiadás. A tárca személyi juttatásokra az ideihez némileg többet, mintegy 11,5 milliárd forintot tervez költeni.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), amely önálló fejezet a költségvetésben az idén több mint 146 milliárd forintos büdzsével rendelkezett, amiből 3,2 milliárd forint saját bevétel. Ez jövőre 197 milliárdra nő, a saját bevételek változatlan szintje mellett, a NAV beruházásokra 19 milliárd, felújításokra 1,5 milliárd forintot költhet. A személyi juttatások összege az előterjesztés szerint valamivel több lesz az ideinél, 99,4 milliárd forint.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fejezete viszont valamivel az ideinél kevesebb lesz 2018-ban, 208,99 milliárd forintra csökken az egy évvel korábbi 225 milliárdról, miközben a tárca tervezett saját bevétele 33,27 milliárdról 32,34 milliárdra mérséklődik. Működési kiadásra mintegy 192 milliárd forint fordítható, amiből a bevétellel fedezett összeg 32,25 milliárd forint. Az FM 11,992 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás elköltésével számolhat. A tárca személyi kiadásai viszont emelkedhetnek jövőre, összegük megközelíti az 5 milliárd forintot az idei csaknem 4,4 milliárdot követően.

Vegyesen módosulhat az önálló hivatalok, hatóságok költségvetése

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ideihez hasonló mértékű forráshoz juthat a költségvetésből jövőre, míg a Közbeszerzési Hatóság büdzséje emelkedhet, a Központi Statisztikai Hivatalé (KSH) pedig enyhén csökken az ideihez képest a jövő évi költségvetési törvényjavaslat alapján - írja az MTI.

A GVH büdzséje változatlan: az idén és jövőre is 2,37 milliárd forintot tartalmaz, és ehhez 33,1 millió forint saját bevételt kell elérnie. Beruházásra az intézménynél 85 millió forintot terveznek.

Az ÁSZ szintén az ideihez hasonlóan 9,3 milliárd forintból gazdálkodhat, 296,8 millió forintot költhet beruházásokra.

A Közbeszerzési Hatóság idei költségvetése 1,678 milliárd forint, ez jövőre 1,884 milliárd forintra nő a javaslat értelmében, amiből 2,1 milliárd forint forrása saját bevétel. Beruházásra a hatóság 316,2 millió forintot fordíthat 2018-ban.

A KSH költségvetése kis mértékben csökken, jövőre 10,61 milliárd forint a hivatal kiadása, amelyből csaknem 506 millió forintot beruházásra szánnak. A hivatalnak több mint 790 millió forint saját bevételt kell elérnie 2018-ban.