Sokba kerül és méltánytalan - így értékelte Brüsszel a magyar helyreállítási terv kapcsán a hazai nyugdíjrendszert. Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra került elemzése ezt az adatok nyelvére is lefordítja, míg 2019-ben a GDP 8 százalékát, addig 2070-re - a demográfiai változások, a várható élettartam növekedése és a pénzügyi egyensúly megbomlása miatt - a GDP 12 százalékát is elérhetik a nyugdíjkiadások. Abban az esetben, ha a jelenlegi pénzügyi, demográfiai, nyugdíjpolitikai trendek nem változnak. A kiadások növekedése a fenti elemek, illetve olyan intézkedések következménye, mint a nyugdíjemelések vagy az egykulcsos adóból származó, a nyugdíjrendszert terhelő plusz terhek. Ahogy a portfolio.hu idézi az uniós értékelést, mindezek miatt a rendszer "kihívásokkal néz szembe".

Mire készül a kormány?

Az Európai Bizottság szakértőinek elemzéséből kiderül, hogy a magyar kormány által benyújtott helyreállítási tervben olyan reformcélok szerepelnek, amelyek "a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát" biztosítják. Hogyan lehetséges ez? A munkában töltött évek meghosszabbításával, vagyis a nyugdíjkorhatár kitolásával, az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok járadékának rendezésével, az úgynevezett "kiegyensúlyozó mechanizmusok bevezetésével".

Kapcsolódó

Nyugdíjreform márpedig kell

A helyreállítási terv kapcsán a magyar fél azt vállalta, hogy független, nemzetközi szakértői jelentést készíttet a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságáról. A vizsgálatnak olyan javaslatokat is tartalmaznia kell, mint a rendszer pénzügyi fenntarthatósága, konkrét szakpolitikai előterjesztések, a megfelelő bevételi intézkedések és az automatikus kiegyenlítő mechanizmusok. A jelentésnek rá kell mutatnia arra, hogy 2070-re GDP arányosan hogyan fékezhetők a nyugdíjkiadások. A konkrét szakpolitikai javaslatokat természetesen a kormánynak kell elkészítenie, és ezek kidolgozása során egyeztetnie kell a szociális és gazdasági partnerekkel, meg kell vitatnia az anyagot a Gazdaságpolitikai Bizottság Öregedő Népesség Munkacsoportjával, valamint nyilvános konzultációt is kell tartania. A magyar fél részletes hatásvizsgálatot is ígért a jogalkotás megkezdése előtt, az uniós dokumentumból az olvasható ki, hogy a hatásvizsgálatban elsősorban a jogi megoldásokra kíváncsi a testület, a reform végrehajtásának határideje 2025. március 31.