A magyar nyugdíjrendszerben az aktív korú járulékfizetők teremtik elő a szülők generációjának nyugdíját. A jelenlegi demográfiai tendenciák tartós fennmaradása azt eredményezheti, hogy a jövőben a munkaképes korúak egyre kisebb létszámú korosztályainak kell majd fizetnie az időskorúak növekvő létszámú csoportjának nyugellátását - értékelnek az MNB friss, 330 pontos Versenyképességi programjában.

A jegybank szakértői szerint a gyermeknevelés nyugdíjrendszeren belüli elismerése hozzájárulhat a demográfiai trendek megfordításán keresztül a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához és a megfelelő színvonalú nyugellátások biztosításához.

Kapcsolódó

A gyermekvállalás effajta elismerése alapvetően két célt szolgálhat. Egyrészt a méltányosságot, azaz a gyermeknevelés többletköltségének ellensúlyozását, másrészt a gyermekvállalás ösztönzését. Az első cél mögött az áll, hogy a gyermeknevelés költségei jellemzően az egyének szintjén jelentkeznek, ugyanakkor a gyermeknevelés társadalmi hasznot is jelent (például a gyermektelenek nyugdíjának fedezetét is a mai gyermekek jövőbeli járulékai fogják jelenteni).

Jóval 60 előtt hátrányba kerülnek a nők

A nyugdíjkifizetéseknél a nemek közötti különbség elsősorban a bérek közötti egyenlőtlenségeket tükrözi, a nők ugyanis átlagosan kevesebb időt töltenek a munkaerőpiacon a gyermekneveléssel töltött évek miatt, nagyobb arányban dolgoznak részmunkaidőben és alacsonyabb az életpálya-keresetük. A nemek közötti bérrés 2016-ban 14 százalék volt Magyarországon, ez lényegében megegyezik a nyugdíjaknál megfigyelt eltérés mértékével.

A felnevelt gyermekek számának növekedése a nők életpálya-keresetének és a megszerzett szolgálati éveknek a csökkenését, és így számukra alacsonyabb induló nyugdíjat eredményez. Egy 2012-es kismintás felmérés eredményei alapján minél több gyermeket nevelt fel egy nő Magyarországon, annál alacsonyabb volt a nyugdíj-biztosítási jogszerzése. A háromgyermekes anyák számára például átlagosan 22 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat állapítottak meg, mint a gyermekteleneknek.

Az MNB által most bemutatott intézkedések a gyermeket vállaló szülők (elsősorban anyák) helyettesítési rátájának növelését célozzák annak érdekében, hogy ne érje hátrány a járulékfizető gyermekeket felnevelő szülőket az induló nyugdíj számításakor.

Már a gyerekesek induló nyugdíját felturbóznák

Azt javasolják, hogy a felnevelt gyermekek száma alapján kapjanak a szülők egy bizonyos mértékű nyugdíj-kiegészítést. Ez a kiegészítés lehet fix összegű, a nyugdíj százalékában megállapított mértékű vagy a gyermek keresetének százalékában meghatározott összegű. A jegybank szerint Franciaországban például a három vagy több gyermeket felnevelő anyák 10 százalékos nyugdíjnövelést kapnak.

A gyermekek bruttó béréhez kötött nyugdíjkiegészítés azon gyermekek után járna, akik munkát vállalnak Magyarországon, ami a munkaerőpiac fehéredéséhez (a tényleges munkabér alapján megvalósuló adó- és járulékfizetésre való ösztönzés által) és a külföldön dolgozó munkavállalók hazatéréséhez is hozzájárulhat - állítják az MNB-nél.

A bruttó béren alapuló kiegészítés azt is figyelembe veszi, hogy a gyermekek felsőfokú végzettségének megszerzése a szülők számára jellemzően többletköltséget jelent, és a magasabban képzett munkavállalók általában véve nagyobb összegű járulékfizetéssel gyarapítják a nyugdíjkasszát. A gyermeket nevelő szülőket pedig hosszú távon arra ösztönözheti, hogy minél többet szánjanak gyermekeik oktatására - írják a programban.

Számoljanak a családi kedvezménnyel is a nyugdíj-megállapításnál

Az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározásakor a nettó jövedelem számítása az alábbi módon történik jelenleg:

  • először a bruttó bérből levonják a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékot (egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék és egyebek).
  • Ezt követően az egyes években hatályos személyi jövedelemadó (szja) kulcsnak megfelelő mértékű szja-t levonják. E korrekciónál nem a ténylegesen befizetett szja-t vonják le a bruttó bérből, hanem a hatályos kulcs alapján hipotetikusan képzett mértéket.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a családi adókedvezmény szja-csökkentő hatása nincs figyelembe véve a nyugdíj összegének megállapítása során. A családi adókedvezménynek a nettó jövedelem számítása során való figyelembevétele azt eredményezné, hogy a jelenlegi számítási módszertanhoz képest magasabb nettó keresetet állapítanának meg a gyermeket nevelő, családi adókedvezményt igénybe vevő szülők számára az induló nyugdíj összegének meghatározásakor - érvelnek a Magyar Nemzeti Bank javaslatcsomagjában..