A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A két illetékes tárca − az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) − közötti viták hátráltathatják a korkedvezményes nyugdíjrendszer reformját, ebből is adódhat, hogy a kormány a fennálló konstrukciót tavaly év végén két évre − 2014 végéig − meghosszabbította. Márpedig, ha valóban eltökélt a kabinet a változtatásban, akkor még az idei első félévben be kell nyújtania a parlamentnek az új verziót, a választási kampány alatt ugyanis aligha lenne népszerű az érdeksérelmekkel járó átalakítás megindítása. A tárcák a Napi Gazdaság kérdésére sok konkrétumot nem közöltek, és a feladatok ütemezésével − így a végleges verzió kidolgozásának határidejével − kapcsolatos kérdéseinkre sem válaszoltak érdemben. A korkedvezményt évente átlagosan háromezren veszik igénybe, havonta mintegy 18 ezer főnek folyósítanak ilyen járandóságot − az ellátásra jogosultságot szerzők kétharmada pedig a menetrend szerinti tömegközlekedés dolgozói közül kerül ki.

A korábbi korkedvezményes nyugdíjasok tavaly év elejétől csak ellátást kapnak, azonban jelenleg is csak egy olyan, 800 munkakört tartalmazó lista alapján lehet ilyen nyugellátást szerezni, amelyet már 1997-ben is elavultnak tartottak. Feltétel továbbá, hogy a lista alapján a munkaadó megfizesse a korkedvezmény-biztosítási járulékot, amely mára a szociális hozzájárulási adón felül további 13 százalék pluszterhet jelent.

Az elmúlt fél év eredményei kapcsán mindkét tárca szűkszavú: az Emmi szerint már tavaly több változat készült, idén pedig "folytatják a munkát". A tárca a tartalmi részletek említése nélkül azt közölte, ragaszkodik ahhoz, hogy nyugdíjat a nők kivételével csak a korhatárt betöltők kaphatnak − ezért a jövőben is csak korkedvezményes ellátás folyósítható. Sok eredményt azonban vélhetően nem hoztak az elmúlt hónapok, az Emmi szerint ugyanis a rendszer tartalmi részleteinek kidolgozása során határozzák majd meg, hogy a szakmai feladatok ellátása milyen szakterület közreműködését igényli, illetve hogy az igazgatási tevékenység milyen szervezet feladatkörébe kerül.

A tervezett változások irányáról egyelőre annyi ismert, hogy az új rendszert a foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi és foglalkoztatási szempontok figyelembevételével kell megalkotni. A korkedvezményre jogosultság megállapítása akkor lehet megalapozott, ha teljeskörűen és részletesen felmérik azokat a hatásokat és tényezőket, amelyek egy adott munkahelyen adott munkakörben dolgozónál tartósan fennállnak.