A hazai nyúlágazat az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és bár a pozitív trend az idén megtört, a nyugat-európai piacokon jelentkező nyúlhiány lehetőséget teremthet az ágazat hazai szereplőinek a piacszerzésre − derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nyúl Terméktanács körképéből.
Az ágazat 2022-ben figyelemre méltó eredményt ért el, 2023-ban azonban a vártnál is jelentősebb volt a visszaesés, de a jelenség nemcsak hazánkban figyelhető meg, a nyúlágazat Nyugat-Európában is válságba került.
Az első félév adatait vizsgálva, a francia, a spanyol és az olasz nyúltenyésztők 30 százalékos visszaesésről adtak számot.
A válság egyben lehetőséget is jelent: a nyugat-európai termelés csökkenésével keletkező vágónyúlhiányt – a szükséges fejlesztéseket követően – a magyar nyúlágazat pótolhatja.
Hazánkban hat tenyésztőszervezet biztosítja a genetikai alapot, és több mint ötven nagyüzemi nyúltelep foglalkozik nyúltenyésztéssel, 2022-ben összesen 10 335 tonna élőnyulat állítottak elő. A vágóüzemek szinte teljes egészében hazai előállítású, magyar nyulat dolgoznak fel, a két nagy vágóhíd az összes magyarországi termelés 99 százalékát adja.
A hazai nyúlágazat ezért jelentősen exportorientált. A termelőknek teljesíteniük kell a külföldi vevők sokszor az uniósnál is szigorúbb elvárásait.
Bár a nyúlhús kiváló fehérjeforrás, a magyarok körében sajnos nem elterjedt a fogyasztása.
A nyúlhús könnyen emészthető, zsírszegény, egészséges és ízletes fehér hús, semmilyen allergén anyagot nem tartalmaz. Kedvező táplálkozás-élettani hatásai miatt a diétás étrenden élők, a kisgyermekek és az idősek számára is ajánlott alapanyag. Nem véletlen, hogy számos bébiételgyártó emelte be a kínálatába, a csecsemőknek már négyhónapos kortól ajánlott a nyúlhús fogyasztása.